History's "worst" nun - Theresa A. Yugar

Fordító: Eva Ballago Lektor: Zsuzsa Viola

Juana Ramírez de Asbaje sat before a panel of prestigious theologians,

Juana Ramírez de Asbaje rangos teológusok, jogászok

jurists, and mathematicians.

és matematikusok testülete előtt ült.

The viceroy of New Spain had invited them to test the young woman’s knowledge

Új-Spanyolország alkirálya meghívta őket, hogy teszteljék a fiatal nő tudását azzal,

by posing the most difficult questions they could muster.

hogy felteszik neki a lehető legnehezebb kérdéseket.

But Juana successfully answered every challenge,

De Juana sikeresen állt minden kihívást,

from complicated equations to philosophical queries.

a bonyolult egyenletektől a filozófiai kérdésekig.

Observers would later liken the scene

A megfigyelők később ahhoz hasonlították a jelenetet,

to “a royal galleon fending off a few canoes.”

mikor "a királyi gálya néhány kenu ellen küzd".

The woman who faced this interrogation was born in the mid-17th century.

A kihallgatáson részt vevő nő a 17. század közepén született.

At that time, Mexico had been a Spanish colony for over a century,

Abban az időben Mexikó több mint egy évszázada volt spanyol gyarmat,

leading to a complex and stratified class system.

mely összetett és sokrétű osztályrendszert eredményezett.

Juana’s maternal grandparents were born in Spain,

Juana anyai nagyszülei Spanyolországban születtek,

making them members of Mexico’s most esteemed class.

ezáltal Mexikó legmagasabb osztályához tartoztak.

But Juana was born out of wedlock, and her father – a Spanish military captain –

De Juana házasságon kívül született.

Apja, aki spanyol katonai kapitány volt, elhagyta édesanyját, Doña Isabelt,

left her mother, Doña Isabel, to raise Juana and her sisters alone.

aki egyedül nevelte Juanát és nővéreit.

Fortunately, her grandfather’s moderate means

Szerencsére nagyapja szerény vagyona kényelmes életet biztosított a családnak.

ensured the family a comfortable existence.

And Doña Isabel set a strong example for her daughters,

Doña Isabel pedig határozott példát mutatott lányainak,

successfully managing one of her father’s two estates,

sikeresen vezette apja két birtokának egyikét,

despite her illiteracy and the misogyny of the time.

írástudatlansága és a korra jellemző nőgyűlölet ellenére.

It was perhaps this precedent that inspired Juana’s lifelong confidence.

Talán ez a példa ihlette Juana egész életen át tartó magabiztosságát.

At age three, she secretly followed her older sister to school.

Háromévesen titokban követte idősebb nővérét az iskolába.

When she later learned that higher education was open only to men,

Mikor később megtudta, hogy a felsőoktatás csak férfiak számára érhető el,

she begged her mother to let her attend in disguise.

könyörgött anyjának, engedje meg, hogy álruhában járhasson oda.

Her request denied, Juana found solace in her grandfather’s private library.

Miután kérését elutasították, Juana nagyapja magánkönyvtárában lelt vigaszra.

By early adolescence, she’d mastered philosophical debate, Latin,

Serdülőkora kezdetére elsajátította a filozófiai vitát, a latint

and the Aztec language Nahuatl.

és a navatl azték nyelvet.

Juana’s precocious intellect attracted attention

Juana koraérett intellektusa

from the royal court in Mexico City,

felkeltette a mexikóvárosi királyi udvar figyelmét,

and when she was sixteen,

és amikor tizenhat éves lett,

the viceroy and his wife took her in as their lady-in-waiting.

az alkirály és felesége udvarhölgynek fogadták fel.

Here, her plays and poems alternately dazzled and outraged the court.

Színdarabjai és versei hol elkápráztatták, hol felháborították az udvart.

Her provocative poem Foolish Men

Bolond emberek című provokatív versében

infamously criticized sexist double standards,

hírhedten bírálta a szexista kettős mércét, és elítélte,

decrying how men corrupt women while blaming them for immorality.

hogy a férfiak megrontják a nőket, majd őket vádolják erkölcstelenséggel.

Despite its controversy, her work still inspired adoration,

A megosztott fogadtatás ellenére munkájáért továbbra is rajongtak,

and numerous proposals.

és számos házassági ajánlatot kapott.

But Juana was more interested in knowledge than marriage.

De Juanát jobban érdekelte a tudás, mint a házasság.

And in the patriarchal society of the time,

A kor patriarchális társadalmában

there was only one place she could find it.

csak egy hely volt számára, ahol rátalálhatott.

The Church, while still under the zealous influence of the Spanish Inquisition,

Az egyház – bár még mindig erős volt a spanyol inkvizíció hatása –

would allow Juana to retain her independence and respectability

lehetővé tette Juana számára,

hogy hajadonként is megtartsa függetlenségét, és tiszteljék.

while remaining unmarried.

At age 20, she entered the Hieronymite Convent of Santa Paula

Húszéves korában belépett a Santa Paula-i Jeromos-rendi kolostorba,

and took on her new name: Sor Juana Inés de la Cruz.

és felvette új nevét, ami a Sor Juana Inés de la Cruz volt.

For years, Sor Juana was considered a prized treasure of the church.

Sor Juana éveken keresztül az egyház nagyra becsült kincse volt.

She wrote dramas, comedies, and treatises on philosophy and mathematics,

Drámákat, vígjátékokat és értekezéseket írt filozófiából és matematikából

in addition to religious music and poetry.

a vallásos zene és költészet mellett.

She accrued a massive library,

Hatalmas könyvtárat halmozott fel,

and was visited by many prominent scholars.

és sok kitűnő tudós meglátogatta.

While serving as the convent’s treasurer and archivist,

Miközben a kolostor kincstárosa és levéltárosa volt,

she also protected the livelihoods of her niece and sisters

megvédte unokahúgát és nővéreit olyan férfiaktól,

from men who tried to exploit them.

akik megpróbálták kihasználni őket.

But her outspokenness ultimately brought her into conflict with her benefactors.

De szókimondása miatt végül összetűzésbe került jótevőivel.

In 1690, a bishop published Sor Juana’s private critique of a respected sermon.

1690-ben egy püspök nyilvánosságra hozta

Sor Juana egy ünnepelt prédikációról szóló bizalmas kritikáját.

In the publication,

Kiadványában intette Sor Juanát, hogy szentelje idejét vita helyett imára.

he admonished Sor Juana to devote herself to prayer rather than debate.

She replied that God would not have given women intellect

Ő azt válaszolta, hogy Isten nem adott volna a nőknek értelmet,

if he did not want them to use it.

ha nem akarná, hogy használják.

The exchange caught the attention of the conservative Archbishop of Mexico.

A vita felkeltette a konzervatív mexikói érsek figyelmét.

Slowly, Sor Juana was stripped of her prestige,

Sor Juanát lassan megfosztották tekintélyétől,

forced to sell her books and give up writing.

kényszerítették, hogy adja el könyveit, és hagyjon fel az írással.

Furious at this censorship, but unwilling to leave the church,

Dühös volt a cenzúra miatt, de nem akarta elhagyni az egyházat,

she bitterly renewed her vows.

így keserűen újította meg fogadalmát,

In her last act of defiance, she signed them

melyet utolsó ellenszegülésként saját vérével írt alá:

“I, the worst of all,” in her own blood.

"Én, a legrosszabb."

Deprived of scholarship, Sor Juana threw herself into charity work,

Miután megfosztották tudományos tevékenységétől,

Sor Juana a jótékonyságnak szentelte magát.

and in 1695, she died of an illness she contracted while nursing her sisters.

1695-ben betegségben hunyt el, melyet nővérei ápolása közben kapott el.

Today, Sor Juana has been recognized as the first feminist in the Americas.

Sor Juanát ma Amerika első feministájaként ismerik.

She’s the subject of countless documentaries, novels, and operas,

Számtalan dokumentumfilm, regény és opera szól róla,

and appears on Mexico’s 200-peso banknote.

és Mexikó 200 pesós bankjegyén is ő van.

In the words of Nobel laureate Octavio Paz:

A Nobel-díjas Octavio Paz szavaival:

“It is not enough to say that Sor Juana’s work is a product of history;

"Nem elég azt mondani, hogy Sor Juana munkássága a történelem terméke;

we must add that history is also a product of her work.”

hozzá kell tennünk, hogy a történelem is az ő munkájának terméke."