The journey through loss and grief | Jason B. Rosenthal

Fordító: Andi Vida Lektor: Zsuzsanna Lőrincz

There are three words that explain why I am here.

Három szó világít rá, miért vagyok most itt.

They are "Amy Krouse Rosenthal."

"Amy Krouse Rosenthal."

At the end of Amy's life,

Amy élete utolsó szakaszát

hyped up on morphine and home in hospice,

hospice-gondozásban töltötte otthon, és morfiumon élt.

the "New York Times" published an article she wrote

2017. március harmadikán a New York Times közölte egy cikkét,

for the "Modern Love" column on March 3, 2017.

a Modern szerelem rovatban.

It was read worldwide by over five million people.

Több mint ötmillióan olvasták a világ minden táján.

The piece was unbearably sad,

Gyötrelmesen szomorú írás volt,

ironically funny

kicsit gunyorosan vicces,

and brutally honest.

és brutálisan őszinte.

While it was certainly about our life together,

Bár kétségtelenül közös életünkről szólt,

the focus of the piece was me.

én álltam a középpontjában.

It was called, "You May Want to Marry My Husband."

A címe az volt: "Lehet, hogy hozzá akarsz menni a férjemhez."

It was a creative play on a personal ad for me.

Leleményes ötlet volt, személyes reklám nekem.

Amy quite literally left an empty space for me to fill

Amy szó szerint űrt hagyott maga után,

azért, hogy betölthessem egy új szerelmi történettel.

with another love story.

Amy was my wife for half my life.

Életem felében ő volt a feleségem.

She was my partner in raising three wonderful, now grown children,

Társam volt három, ma már felnőtt, csodálatos gyermekünk felnevelésében,

and really, she was my girl, you know?

és tényleg ő volt a csajom, értik?

We had so much in common.

Annyi sok közös volt bennünk.

We loved the same art,

Ugyanazt a művészetet szerettük,

the same documentaries, the same music.

ugyanazokat a dokumentumfilmeket, ugyanazt a zenét.

Music was a huge part of our life together.

A zene hatalmas szerepet játszott közös életünkben.

And we shared the same values.

Közös volt az értékrendünk.

We were in love,

Szerelmesek voltunk,

and our love grew stronger up until her last day.

és szerelmünk egyre erősödött élete utolsó napjáig.

Amy was a prolific author.

Amy termékeny író volt.

In addition to two groundbreaking memoirs,

Két formabontó emlékiratán kívül

she published over 30 children's books.

több mint harminc gyerekkönyve jelent meg.

Halála után adták ki azt a könyvet, amit lányunkkal, Parissal együtt írt:

Posthumously, the book she wrote with our daughter Paris,

called "Dear Girl,"

a Dear girlt [Kedves lány].

reached the number one position on the "New York Times" bestseller list.

Ez felkerült a New York Times bestseller-listájának első helyére.

She was a self-described tiny filmmaker.

"Picike filmesnek" tartotta magát.

She was 5'1" and her films were not that long.

154 cm magas volt, vagyis alig 5 láb – a filmjei ennél is rövidebbek voltak.

(Laughter)

Her films exemplified her natural ability to gather people together.

(Nevetés)

Filmjeiben megnyilvánul az a képessége, ahogy össze tudta gyűjteni az embereket.

She was also a terrific public speaker,

Félelmetes előadó is volt,

talking with children and adults of all ages

mindenféle korú gyerekekkel és felnőttekkel beszélgetett

all over the world.

a világ minden táján.

Now, my story of grief is only unique in the sense of it being rather public.

Gyásztörténetem csak annyiban más, hogy nyilvánosság elé tárom.

However, the grieving process itself was not my story alone.

Gyászfeldolgozásom ugyanakkor nem egyedül az én történetem.

Amy gave me permission to move forward, and I'm so grateful for that.

Amy felhatalmazott rá, hogy továbblépjek, és ezért kimondhatatlanul hálás vagyok.

Now, just a little over a year into my new life,

Alig több mint egy éve élem új életemet,

I've learned a few things.

megtanultam pár dolgot.

I'm here to share with you part of the process of moving forward

Azért jöttem ma ide, hogy meséljek önöknek

through and with grief.

gyászom folyamatának egy részéről.

But before I do that, I think it would be important

De mielőtt belekezdenék, úgy gondolom, fontos lenne

to talk a little bit about the end of life,

pár szót szólni az élet végéről,

because it forms how I have been emotionally since then.

mert ez meghatározza, hogyan formálódtam azóta érzelmileg.

Death is such a taboo subject, right?

A halál tabutéma, igaz?

Amy ate her last meal on January 9, 2017.

Amy 2017. január 9-én evett utoljára.

She somehow lived an additional two months

Szilárd étel nélkül valahogy

without solid food.

még két hónapig élt.

Her doctors told us we could do hospice at home

Orvosai azt mondták: vagy otthon, vagy kórházban

or in the hospital.

intézzünk hospice-ellátást.

They did not tell us that Amy would shrink to half her body weight,

Azt nem mondták, hogy Amy testsúlya felére fog zsugorodni,

that she would never lay with her husband again,

hogy soha többé nem fekhet a férje mellé,

and that walking upstairs to our bedroom would soon feel like running a marathon.

és hogy hamarosan maratoni futásnak érzi a hálószobáig megtett pár métert.

Home hospice does have an aura of being a beautiful environment to die in.

Az otthoni hospice gyönyörű környezetet nyújt a meghaláshoz.

How great that you don't have the sounds of machines beeping

Annyira jó, hogy nem zúgnak körülöttünk gépek,

and going on and off all the time,

nincs ki-bekapcsolgatás egyfolytában,

no disruptions for mandatory drug administration,

nem zaklat senki a kötelező gyógyszeradagolásokkal,

home with your family to die.

otthon, családi körben lehet meghalni.

We did our best to make those weeks as meaningful as we could.

Mindent megtettünk, hogy igazán tartalmas legyen az a néhány hét.

We talked often about death.

Gyakran beszéltünk a halálról.

Everybody knows it's going to happen to them, like, for sure,

Persze mindenki tudja, hogy egyszer vele is megtörténik,

but being able to talk openly about it was liberating.

de felszabadító érzés volt, hogy nyíltan beszélhettünk róla.

We talked about subjects like parenting.

Beszélgettünk például a nevelésről is.

I asked Amy how I could be the best parent possible to our children in her absence.

Megkérdeztem Amyt, hogyan lehetnék a legjobb szülő, ha ő már nem lesz velünk.

In those conversations, she gave me confidence

Beszélgetéseink során megerősítette, mennyire bízik bennem,

by stressing what a great relationship I had with each one of them,

hangsúlyozta, milyen jó a kapcsolatom mindegyik gyerekünkkel,

and that I can do it.

és hogy képes leszek rá.

I know there will be many times

Tudom, nagyon sokszor előfordul majd,

where I wish she and I can make decisions together.

hogy arra fogok vágyni: bárcsak együtt dönthetnénk.

We were always so in sync.

Mindig annyira szinkronban voltunk.

May I be so audacious as to suggest

Hadd legyek olyan vakmerő, hogy azt javaslom önöknek:

that you have these conversations now,

folytassák le ezeket a beszélgetéseket

when healthy.

addig, amíg egészségesek.

Please don't wait.

Ne várjanak, kérem.

As part of our hospice experience, we organized groups of visitors.

Hospice-tapasztalataink részeként látogatói csoportokat szerveztünk.

How brave of Amy to receive them, even as she began her physical decline.

Amy annyira hősiesen fogadta őket, akkor is, mikor már egyre rosszabbul volt.

We had a Krouse night,

Rendeztünk egy Krouse-estet

her parents and three siblings.

a szüleivel és három testvérével.

Friends and family were next.

Aztán jöttek a barátok és a rokonok.

Each told beautiful stories of Amy and of us.

Mindenki csodás történeteket mesélt Amyről és kettőnkről.

Amy made an immense impact on her loyal friends.

Amy mérhetetlen hatást tett hűséges barátaira.

But home hospice is not so beautiful for the surviving family members.

De a házi hospice nem igazán szép a túlélő családtagoknak.

I want to get a little personal here and tell you that to this date,

Szeretnék önökkel megosztani egy kis személyes emléket,

I have memories of those final weeks that haunt me.

hadd mondjam el, hogy máig kísért az utolsó hetek emléke.

I remember walking backwards to the bathroom,

Emlékszem, ahogy mentünk a fürdőszobába,

assisting Amy with each step.

ahogy támogattam Amyt lépésről lépésre.

I felt so strong.

Olyan erősnek éreztem magam.

I'm not such a big guy,

Nem vagyok valami nagydarab fickó,

but my arms looked and felt so healthy compared to Amy's frail body.

de Amy törékeny teste mellett erősnek tűnt a karom, és annak is éreztem.

And that body failed in our house.

És az a test az otthonunkban omlott össze.

On March 13 of last year,

Tavaly március 13-án

my wife died of ovarian cancer in our bed.

az ágyunkban halt meg a feleségem, petefészekrákban.

I carried her lifeless body

Levittem élettelen testét

down our stairs,

a lépcsőn,

through our dining room

végig az ebédlőn,

and our living room

végig a nappalin,

to a waiting gurney

ott várta őt egy hordágy,

to have her body cremated.

hogy elvihessék a krematóriumba.

I will never get that image out of my head.

Azt a képet soha nem fogom elfelejteni.

If you know someone who has been through the hospice experience,

Ha ismernek bárkit, aki már megtapasztalta a hospice-t,

acknowledge that.

az tudja, miről beszélek.

Just say you heard this guy Jason

Mondjuk, meghallgatták ezt a Jason nevű fickót,

talk about how tough it must be to have those memories

aki elmondja, milyen nehéz ilyen emlékekkel együtt élni,

and that you're there if they ever want to talk about it.

és meghallgatnak másokat is, ha akarnak erről beszélni.

They may not want to talk,

Lehet, hogy nem akarnak,

but it's nice to connect with someone living each day with those lasting images.

de jó érzés kapcsolatot teremteni azokkal, akikben ugyanilyen emlékek élnek.

I know this sounds unbelievable, but I've never been asked that question.

Tudom, hihetetlennek hangzik, de ezt soha senki nem kérdezte meg tőlem.

Amy's essay caused me to experience grief in a public way.

Amy esszéje miatt nyilvánosan kellett átélnem a gyászt.

Many of the readers who reached out to me wrote beautiful words of reflection.

Sok olvasó felkeresett engem, és gyönyörű szavakkal fejezték ki gondolataikat.

The scope of Amy's impact was deeper and richer

Amy hatása mélyebb és gazdagabb lett,

than even us and her family knew.

mint azt mi és a családja gondoltuk volna.

Some of the responses I received helped me with the intense grieving process

Kaptam olyan olvasói leveleket, amik humorral segítettek

because of their humor,

intenzív gyászmunkámban,

like this email I received from a woman reader

mint például az alábbi, amit egy hölgytől kaptam,

who read the article, declaring,

aki a cikk elolvasása után kijelentette:

"I will marry you when you are ready --

"Magához megyek, amint készen áll, –

(Laughter)

(Nevetés)

"provided you permanently stop drinking.

feltéve, hogy abbahagyja az ivást.

No other conditions.

Más feltételem nincs.

I promise to outlive you.

Ígérem, túlélem önt.

Thank you very much."

Köszönettel."

Now, I do like a good tequila, but that really is not my issue.

Tény, hogy szeretem a jó tequilát, de az iváshoz igazán semmi közöm.

Yet how could I say no to that proposal?

Mégis hogyan mondhatnék nemet egy ilyen ajánlatra?

(Laughter)

(Nevetés)

I laughed through the tears when I read this note from a family friend:

Könnyekkel a szememben nevettem, egy családi barátunk sorait olvasva:

"I remember Shabbat dinners at your home

"Emlékszem a sabbat vacsorákra nálatok:

and Amy teaching me how to make cornbread croutons.

ahogy Amy tanította, hogyan készítsünk csipetkét.

Only Amy could find creativity in croutons."

Egyedül Amy szerint kreatív móka a csipetkegyúrás."

(Laughter)

(Nevetés)

On July 27, just a few months after Amy's death,

Alig néhány hónappal Amy halála után, július 27-én apám is meghalt

my dad died of complications

a Parkinson-kórral vívott

related to a decades-long battle with Parkinson's disease.

több évtizedes küzdelem komplikációinak következtében.

I had to wonder: How much can the human condition handle?

Muszáj megkérdeznem: Mennyi terhet bír el az ember?

What makes us capable of dealing with this intense loss

Mi tesz képessé minket arra, hogy ezt a megrázó veszteséget kibírjuk,

and yet carry on?

és tovább tudjunk élni?

Was this a test?

Ez valami próbatétel volt?

Why my family and my amazing children?

Miért a családom, miért az elbűvölő gyermekeim?

Looking for answers, I regret to say, is a lifelong mission,

Sajnos, azt kell mondanom: a válaszkeresés élethosszig tartó feladat,

but the key to my being able to persevere

de az ad erőt a folytatáshoz,

is Amy's expressed and very public edict

hogy Amy kifejezetten és nyilvánosan úgy rendelkezett,

that I must go on.

hogy folytatnom kell.

Throughout this year, I have done just that.

Egész évben ezt tettem.

I have attempted to step out and seek the joy and the beauty

Igyekeztem kimozdulni, kerestem az örömet és szépséget,

that I know this life is capable of providing.

hisz tudom, ez élet ezeket is nyújtja.

But here's the reality:

De az az igazság,

those family gatherings,

hogy a családi összejöveteleket,

attending weddings and events honoring Amy,

esküvőket és az Amynek szervezett megemlékezéseket,

as loving as they are,

bármilyen szeretetteljesek is voltak,

have all been very difficult to endure.

rettenetesen nehéz volt kibírni.

Mondják, hogy milyen nagyszerű vagyok.

People say I'm amazing.

"How do you handle yourself that way during those times?"

"Hogy tudtad úgy tartani magad azokban a nehéz időkben?"

They say, "You do it with such grace."

"Olyan méltóságteljesen teszed!"

Well, guess what?

Mondjam, mi az igazság?

I really am sad a lot of the time.

Sokszor igenis szomorú vagyok.

I often feel like I'm kind of a mess,

Gyakran érzem úgy, hogy minden összezavarodik,

and I know these feelings apply to other surviving spouses,

és tudom, hogy ugyanígy éreznek más özvegyek is,

children, parents

a túlélő gyerekek, szülők

and other family members.

és minden családtag.

In Japanese Zen, there is a term "Shoji,"

A japán zenben van egy kifejezés, a sódzsi.

which translates as "birth death."

úgy fordíthatjuk: "élet és halál."

There is no separation between life and death

Nem különül el az élet a haláltól,

other than a thin line that connects the two.

csak egy vékony szál köti össze őket.

Birth, or the joyous, wonderful, vital parts of life,

Egyformán szembe kell néznünk

and death, those things we want to get rid of,

az élet örömteli, gyönyörű, eleven részével és a halállal,

are said to be faced equally.

mindazzal, amitől meg akarunk szabadulni.

In this new life that I find myself in,

Az új életemben, amibe kerültem,

I am doing my best to embrace this concept as I move forward with grieving.

igyekszem teljes mértékben azonosulni ezzel az alapelvvel gyászom során.

In the early months following Amy's death, though,

Habár az Amy halála utáni első hónapokban

I was sure that the feeling of despair would be ever-present,

biztos voltam benne, hogy kétségbeesésem soha nem fog elmúlni,

that it would be all-consuming.

hogy teljesen fel fog emészteni.

Soon I was fortunate to receive some promising advice.

Szerencsémre nemsokára kaptam pár ígéretes jó tanácsot.

Many members of the losing-a-spouse club

Sokan felkerestek

reached out to me.

az özvegyek klubja tagjai közül.

One friend in particular who had also lost her life partner kept repeating,

Egyik barátnőm, aki szintén elvesztette a párját, azt hajtogatta:

"Jason, you will find joy."

"Jason, rá fogsz találni az örömre."

I didn't even know what she was talking about.

Fogalmam sem volt, miről beszél.

How was that possible?

Hogy lenne ez lehetséges?

But because Amy gave me very public permission

De mivel Amy nagy nyilvánosság előtt felhatalmazott arra is,

to also find happiness,

hogy rátaláljak a boldogságra,

I now have experienced joy from time to time.

ma már időnként tudok örülni is.

There it was, dancing the night away at an LCD Soundsystem concert,

Egyszer áttáncoltunk egy éjszakát egy LCD Soundsystem-koncerten.

traveling with my brother and best friend or with a college buddy on a boys' trip

Pasis utazásra mentünk a bátyámmal, a legjobb barátommal

vagy főiskolai haverommal, és remek fickókkal ismerkedtünk össze.

to meet a group of great guys I never met before.

From observing that my deck had sun beating down on it on a cold day,

Egyszer egy hideg napon észrevettem, hogy odasüt a nap a teraszra,

stepping out in it, laying there,

kimentem és lefeküdtem,

the warmth consuming my body.

jóleső meleg járta át a testemet.

The joy comes from my three stunning children.

Három elbűvölő gyermekem is annyi sok örömet okoz.

There was my son Justin,

Ott volt a fiam, Justin,

texting me a picture of himself with an older gentleman

átküldött egy képet magáról, egy idősebb úriemberrel pózolt,

with a massive, strong forearm and the caption, "I just met Popeye,"

akinek vastag, izmos volt a karja, annyit írt: "Épp összefutottam Popey-jel",

with a huge grin on his face.

fülig ért a szája.

(Laughter)

(Nevetés)

There was his brother Miles, walking to the train

Aztán az öccse, Miles, amikor már diplomásan

for his first day of work after graduating college,

az első munkanapján ment a vonathoz,

who stopped and looked back at me and asked,

megtorpant, visszanézett rám, és azt kérdezte:

"What am I forgetting?"

"Mit felejtek el?"

I assured him right away, "You are 100 percent ready. You got this."

Sietve megnyugtattam őt: "Tökéletesen készen állsz. Nyugi!"

And my daughter Paris,

És a lányom, Paris,

walking together through Battersea Park in London,

együtt sétáltunk át a londoni Battersea parkon,

the leaves piled high,

a lehullott levelek kupacokban álltak,

the sun glistening in the early morning on our way to yoga.

a kora reggeli nap hunyorgó fényében jógázni mentünk.

I would add that beauty is also there to discover,

Hadd tegyem hozzá: ott a szépség, csak észre kell venni,

and I mean beauty of the wabi-sabi variety

úgy értem: mulandó, vabi-szabi szépség,

but beauty nonetheless.

de akkor is, mégis szépség.

On the one hand, when I see something in this category, I want to say,

Egyrészt, mikor észreveszek valami ilyet, szeretném feltenni a kérdést:

"Amy, did you see that? Did you hear that?

"Amy, láttad? Hallottad ezt?

It's too beautiful for you not to share with me."

Túl szép ahhoz, hogy ne oszd meg velem!"

On the other hand,

Másrészt ma már

I now experience these moments

teljesen másképp élem át

in an entirely new way.

ezeket a pillanatokat.

There was the beauty I found in music,

Volt olyan szépség, amit a zenében találtam meg,

like the moment in the newest Manchester Orchestra album,

mint az a pillanat a legújabb Manchester Orchestra albumon,

when the song "The Alien"

amikor a "The Alien" című szám

seamlessly transitions into "The Sunshine,"

finoman átúszik a "The Sunshine"-ba,

or the haunting beauty of Luke Sital-Singh's "Killing Me,"

vagy Luke Sital-Singh-től a "Killing Me" elbűvölő szépsége,

whose chorus reads,

amikor a kórus előadja:

"And it's killing me that you're not here with me.

"És megöl engem, hogy nem vagy itt velem.

I'm living happily, but I'm feeling guilty."

Boldogan élek, de bűntudat gyötör."

There is beauty in the simple moments that life has to offer,

Az élet egyszerű pillanatai is szépséget kínálnak,

a way of seeing that world that was so much a part of Amy's DNA,

és úgy nézek a világra, ami egykor Amy DNS-ének része volt,

like on my morning commute,

hogy például a reggeli indulásaimkor

looking at the sun reflecting off of Lake Michigan,

nézem a Michigan-tóban tükröződő napfényt,

or stopping and truly seeing how the light shines

vagy megállok, és csak arra figyelek: hogyan változik a fény

at different times of the day

a különböző napszakokban

in the house we built together;

a házban, amit együtt építettünk;

even after a Chicago storm, noticing the fresh buildup of snow

még egy chicagói vihar után is, figyeltem, ahogy lerakódik a hó

throughout the neighborhood;

az egész környéken;

or peeking into my daughter's room

vagy bekukucskálok a lányom szobájába,

as she's practicing the bass guitar.

miközben basszusgitáron gyakorol.

Listen, I want to make it clear that I'm a very fortunate person.

Szeretném megértetni önökkel, hogy mennyire szerencsés vagyok.

I have the most amazing family that loves and supports me.

Csodálatos családom van, szeretnek és támogatnak.

I have the resources for personal growth during my time of grief.

Gyászom során megvan minden erőforrásom ahhoz, hogy tovább fejlődjek.

But whether it's a divorce,

De akár válás,

losing a job you worked so hard at

akár olyan munkahely elvesztése, ahol keményen dolgoztunk,

or having a family member die suddenly

vagy ha meghal egy családtagunk,

or of a slow-moving and painful death,

akár hirtelen, akár lassú, gyötrelmes haldoklás után,

I would like to offer you

mindenképp hadd ajánljam önöknek

what I was given:

azt, amit én is kaptam:

a blank of sheet of paper.

egy üres papírlapot.

What will you do with your intentional empty space,

Mihez kezdenek azzal az ürességgel, amit akaratlanul megkaptak,

with your fresh start?

most, hogy elölről kell kezdeni?

Thank you.

Köszönöm.

(Applause)

(Taps)