3 secrets of resilient people | Lucy Hone

Transcriber: Ivana Korom Reviewer: Joanna Pietrulewicz

Fordító: Szabina Szatmári Lektor: Zsuzsanna Lőrincz

So I'd like to start, if I may, by asking you some questions.

Azzal szeretném kezdeni, hogy felteszek önöknek néhány kérdést.

If you've ever lost someone you truly love,

Ha elveszítettek már valakit, akit igazán szerettek,

ever had your heart broken,

ha összetörték valaha is a szívüket,

ever struggled through an acrimonious divorce,

ha keresztülmentek egy keserű váláson,

or been the victim of infidelity,

vagy hűtlenség áldozatai lettek,

please stand up.

kérem, álljanak fel.

If standing up isn't accessible to you, you can put your hand up.

Ha ez nem lehetséges, kérem, tegyék fel a kezüket.

Please, stay standing,

Kérem, maradjanak állva,

and keep your hand up there.

vagy tartsák fent a kezüket.

If you've ever lived through a natural disaster,

Ha túléltek egy természeti katasztrófát,

been bullied or been made redundant,

ha megfélemlítették vagy elbocsátották önöket,

stand on up.

kérem, álljanak fel.

If you've ever had a miscarriage,

Ha átestek valaha is egy vetélésen,

if you've ever had an abortion

ha volt valaha is abortuszuk,

or struggled through infertility,

vagy meddőséggel küzdöttek,

please stand up.

kérem, álljanak fel.

Finally, if you, or anyone you love,

Végül, ha önök, vagy valaki, akit szeretnek,

has had to cope with mental illness, dementia,

mentális betegséggel, demenciával,

some form of physical impairment,

valamilyen testi fogyatékossággal

or cope with suicide,

vagy öngyilkossági hajlammal küzdöttek,

please stand up.

kérem, álljanak fel.

Look around you.

Nézzenek csak körül.

Adversity doesn't discriminate.

A balsors nem ismer diszkriminációt.

If you are alive,

Aki életben van,

you are going to have to, or you've already had to,

előbb-utóbb szembesül nehéz időszakokkal,

deal with some tough times.

vagy már túl is van néhányon.

Thank you, everyone, take a seat.

Köszönöm, foglaljanak helyet.

I started studying resilience research a decade ago,

Körülbelül egy évtizede kezdtem tanulmányozni a rezilienciakutatást

at the University of Pennsylvania in Philadelphia.

a Pennsylvaniai Egyetemen, Philadelphiában.

It was an amazing time to be there,

Nagyszerű időszak volt,

because the professors who trained me

mert a professzor, aki tanított engem,

had just picked up the contract to train all 1.1 million American soldiers

épp akkor szerződött le arra, hogy 1,1 millió amerikai katona

to be as mentally fit as they always have been physically fit.

ugyanolyan fitté váljon mentálisan, mint fizikailag.

As you can imagine,

El lehet képzelni,

you don't get a much more skeptical discerning audience

hogy nem létezik annál szkeptikusabb hallgatóság,

than the American drill sergeants returning from Afganistan.

mint az Afganisztánból visszatérő kiképzőtisztek.

So for someone like me,

Olyasvalakinek, mint én,

whose main quest in life is trying to work out

akinek élete célja, hogy kitalálja,

how we take the best of scientific findings out of academia

hogyan lehet az akadémiai kutatások legjobb eredményeit kiemelni

and bring them to people in their everyday lives,

és a mindennapi életbe átültetni,

it was a pretty inspiring place to be.

ez nagyon inspiráló helyzet volt.

I finished my studies in America,

Befejeztem az amerikai tanulmányaimat,

and I returned home here to Christchurch

és visszatértem Christchurchbe,

to start my doctoral research.

hogy elkezdjem a doktori kutatásaimat.

I'd just begun that study

Épphogy elkezdtem a kutatást,

when the Christchurch earthquakes hit.

amikor bekövetkezett a christchurchi földrengés.

So I put my research on hold,

Szóval félretettem a kutatást,

and I started working with my home community

és elkezdtem dolgozni a helyi közösséggel,

to help them through that terrible post-quake period.

hogy átsegítsem őket a földrengés okozta traumán.

I worked with all sorts of organizations

Dolgoztam mindenféle szervezettel

from government departments to building companies,

állami intézményektől kezdve építőipari cégeken keresztül

and all sorts of community groups,

mindenféle közösségi szerveződésekig.

teaching them the ways of thinking and acting

Olyan gondolkodási és cselekvési mechanizmusokra tanítottam őket,

that we know boost resilience.

amelyekről tudva levő, hogy javítják a rezisztenciát.

I thought that was my calling.

Úgy gondoltam, cselekednem kell.

My moment to put all of that research to good use.

Eljött a pillanat, amikor a kutatásomat jóra használhatom.

But sadly, I was wrong.

De sajnos tévedtem.

For my own true test came in 2014

Az igazi teszt 2014-ben következett be,

on Queen's Birthday weekend.

a királynő születésnapjának hétvégéjén.

We and two other families had decided

Két másik családdal együtt úgy döntöttünk,

to go down to Lake Ohau and bike the outs to ocean.

hogy leutazunk az Ohau-tóhoz, és kibiciklizünk az óceánhoz.

At the last minute,

Az utolsó pillanatban

my beautiful 12-year-old daughter Abi

a gyönyörű 12 éves lányom, Abi úgy döntött,

decided to hop in the car with her best friend, Ella, also 12,

hogy velünk jönnek a legjobb barátnőjével, a szintén 12 éves Ellával,

and Ella's mom, Sally, a dear, dear friend of mine.

és Ella anyukájával, Sallyvel, aki egy nagyon kedves barátnőm.

On the way down, as they traveled through Rakaia

Az úton lefelé, ahogy keresztülutaztak Rakaia városán,

on Thompsons Track,

a Thompsons Track földúton

a car sped through a stop sign,

egy jármű áthajtott a piroson,

crashing into them

összeütközött velük,

and killing all three of them instantly.

és mind a hárman meghaltak az ütközésben.

In the blink of an eye,

Egy szempillantás alatt

I find myself flung to the other side of the equation,

az egyenlet másik oldalán találtam magam,

waking up with a whole new identity.

teljesen új identitásra ébredve.

Instead of being the resilience expert,

Nem a reziliencia szakértője,

suddenly, I'm the grieving mother.

hanem hirtelen a gyászoló anya vagyok.

Waking up not knowing who I am,

Úgy ébredve, hogy nem tudom ki vagyok,

trying to wrap my head around unthinkable news,

megpróbálni felfogni a felfoghatatlant;

my world smashed to smithereens.

a világom darabokra hullott szét.

Suddenly, I'm the one on the end of all this expert advice.

Hirtelen a szakértői tanácsadás másik oldalára kerültem.

And I can tell you,

És meg kell mondjam,

I didn't like what I heard one little bit.

egyáltalán nem tetszett, amit hallottam.

In the days after Abi died,

Azokban a napokban, amikor Abi meghalt,

we were told we were now prime candidates for family estrangement.

azt mondták nekünk, hogy jó eséllyel széthullhat a családunk.

That we were likely to get divorced

Hogy nagy valószínűséggel el fogunk válni,

and we were at high risk of mental illness.

és hogy nagy esélye van egy mentális betegség kialakulásának.

"Wow," I remember thinking,

Emlékszem, mit gondoltam: "Ejha!"

"Thanks for that, I though my life was already pretty shit."

"Köszönöm, de asszem az életem így is eléggé silányra fordult."

(Laughter)

(Nevetés)

Leaflets described the five stages of grief:

Szórólapok hangoztatták a gyász öt fázisát:

anger, bargaining, denial, depression, acceptance.

düh, alkudozás, tagadás, depresszió, belenyugvás.

Victim support arrived at our door

Gyásztanácsadók bukkantak fel az ajtónkban,

and told us that we could expect to write off the next five years to grief.

és azt mondták, hogy arra számítsunk: a következő öt év a gyász jegyében telik.

I know the leaflets and the resources meant well.

Tudom, hogy a szórólapok és egyéb anyagok jót akartak.

But in all of that advice,

De az összes tanácstól, amit adtak,

they left us feeling like victims.

áldozatnak éreztük magunkat.

Totally overwhelmed by the journey ahead,

Nyomasztott minket az előttünk álló út,

and powerless to exert any influence over our grieving whatsoever.

és erőtlenek voltunk ahhoz, hogy felülkerekedjünk a gyászon.

I didn't need to be told how bad things were.

Nem volt rá szükségem, hogy valaki megmondja, milyen rosszul állnak a dolgok.

Believe me, I already knew things were truly terrible.

Elhihetik, már tudtam, hogy a dolgok tényleg borzalmasak.

What I needed most was hope.

Amire leginkább szükségem volt, az a remény.

I needed a journey through all that anguish,

Szükségem volt egy kiútra a gyötrelemből,

pain and longing.

fájdalomból és vágyakozásból.

Most of all,

Mindenekfelett,

I wanted to be an active participant in my grief process.

aktív részese akartam lenni a saját gyászomnak.

So I decided to turn my back on their advice

Így hát úgy döntöttem, hogy hátat fordítok ezeknek a tanácsoknak,

and decided instead to conduct something of a self-experiment.

és inkább kísérletezni kezdtem saját magamon.

I'd done the research, I had the tools,

Támaszkodhattam a kutatásomra és az eszközeimre.

I wanted to know how useful they would be to me now

Tudni akartam, hogy mennyire lehetnek hasznosak számomra,

in the face of such an enormous mountain to climb.

amikor egy ilyen óriási heggyel kell szembenéznem.

Now, I have to confess at this point,

Ezen a ponton be kell vallanom valamit.

I didn't really know that any of this was going to work.

Nem igazán tudtam, hogy mindebből működni fog-e valami.

Parental bereavement is widely acknowledged

A szülői gyászt

as the hardest of losses to bear.

a legnehezebben elviselhető gyásznak tekintjük.

But I can tell you now, five years on,

De most öt év után elmondhatom azt,

what I already knew from the research.

amit már tudtam a kutatásból.

That you can rise up from adversity,

Hogy fel tudunk állni egy megpróbáltatás után,

that there are strategies that work,

hogy vannak stratégiák, amelyek működnek,

that it is utterly possible

hogy teljes mértékig lehetséges,

to make yourself think and act in certain ways

hogy úgy irányítsuk gondolkodásunkat és tetteinket,

that help you navigate tough times.

hogy kiutat találjunk a nehéz időkből.

There is a monumental body of research on how to do this stuff.

Rengeteg kutatás foglalkozik azzal, hogy hogyan tehetjük ezt meg.

Today, I'm just going to share with you three strategies.

Ma három lehetséges stratégiát fogok megosztani.

These are my go-to strategies that I relied upon

Ezek a saját stratégiáim, amelyekre támaszkodtam,

and saved me in my darkest days.

és amelyek megmentettek a legsötétebb napokon.

They're three strategies that underpin all of my work,

Három stratégia van, amelyek a kutatásom alapját képezik,

and they're pretty readily available to us all,

és bárki számára gyorsan és könnyedén elérhetőek;

anyone can learn them,

bárki meg tudja tanulni,

you can learn them right here today.

önök is megtanulhatják itt és most.

So number one,

Tehát az első:

resilient people get that shit happens.

az ellenálló emberek értik, hogy néha beüthet a mennykő.

They know that suffering is part of life.

Tudják, hogy a szenvedés az élet része.

This doesn't mean they actually welcome it in,

Ez persze nem azt jelenti, hogy örülnek neki.

they're not actually delusional.

Nincsenek téveszméik,

Just that when the tough times come,

csak amikor kemény idők jönnek,

they seem to know

valahogy tudják,

that suffering is part of every human existence.

hogy a szenvedés az emberi lét része.

And knowing this stops you from feeling discriminated against

Tudva ezt, nem élik meg igazságtalannak,

when the tough times come.

mikor kemény idők jönnek.

Never once did I find myself thinking,

Soha nem kaptam magamat azon gondolkodni:

"Why me?"

"Miért én?"

In fact, I remember thinking,

Sőt, emlékszem azon gondolkodtam:

"Why not me?

"Miért ne én?

Terrible things happen to you,

Borzalmak veled is történnek,

just like they do everybody else.

ahogy mindenki mással.

That's your life now,

Most már ez az életed,

time to sink or swim."

megszoksz, vagy megszöksz."

The real tragedy

Az igazi tragédia,

is that not enough of us seem to know this any longer.

hogy nem vagyunk elegen, akik tisztában vannak ezzel.

We seem to live in an age

Olyan korban élünk,

where we're entitled to a perfect life,

ahol jognak tekintjük a tökéletes életet,

where shiny, happy photos on Instagram are the norm,

ahol a norma a tündöklő, boldog fotó az Instagramon,

when actually,

mikor valójában,

as you all demonstrated at the start of my talk,

ahogy a beszédem elején demonstráltuk is,

the very opposite is true.

épp az ellenkezője igaz.

Number two,

Másodszor:

resilient people

az ellenálló emberek

are really good at choosing carefully where they select their attention.

kiválóan tudják befolyásolni, hogy mire fókuszálják a figyelmüket.

They have a habit of realistically appraising situations,

Szokásuk, hogy realisztikusan értékeljék az egyes szituációkat,

and typically, managing to focus on the things that they can change,

és többnyire arra fókuszálnak, amit meg tudnak változtatni,

and somehow accept the things that they can't.

és valahogy elfogadják a dolgokat, amelyeket nem tudnak megváltoztatni.

This is a vital, learnable skill for resilience.

Ez életbevágóan fontos, tanulható készség az ellenálló képesség szempontjából.

As humans, we are really good

Mi, emberek nagyon jók vagyunk abban,

at noticing threats and weaknesses.

hogy észrevegyük a fenyegetéseket és a gyengeségeket.

We are hardwired for that negative.

A negatív dolgokra vagyunk beprogramozva.

We're really, really good at noticing them.

Nagyon könnyedén észrevesszük őket.

Negative emotions stick to us like Velcro,

A negatív érzelmek csak úgy tapadnak, mint a tépőzár,

whereas positive emotions and experiences seems to bounce off like Teflon.

míg a pozitív érzelmek, tapasztalatok, kicsúsznak a kezünk közül.

Being wired in this way is actually really good for us,

Az, hogy így vagyunk beprogramozva valójában nagyon jó nekünk,

and served us well from an evolutionary perspective.

és evolúciós szempontból kiválóan szolgált minket.

So imagine for a moment I'm a cavewoman,

Képzeljék el, hogy ősember vagyok,

and I'm coming out of my cave in the morning,

reggel kijövök a barlangomból,

and there's a saber-toothed tiger on one side

és az egyik oldalamon egy kardfogú tigris áll,

and a beautiful rainbow on the other.

a másikon egy gyönyörű szivárvány.

It kind of pays for my survival for me to notice this tiger.

A túlélésem záloga, hogy észreveszem a tigrist.

The problem is,

A probléma abban áll,

we now live in an era where we are constantly bombarded

hogy olyan világban élünk, ahol folyamatosan zúdulnak ránk

by threats all day long,

a különböző fenyegetések,

and our poor brains treat every single one of those threats

és szegény agyunk minden egyes fenyegetést ugyanúgy kezel,

as though they were a tiger.

mintha az egy tigris lenne.

Our threat focus, our stress response,

A fenyegetettség és a stressz elhárítása

is permanently dialed up.

folyamatosan leköti figyelmünket.

Resilient people don't diminish the negative,

Az ellenálló emberek nem kicsinylik le a negatívumokat,

but they also have worked out a way

de módot találtak arra,

of tuning into the good.

hogy a jóra hangolódjanak.

One day, when doubts were threatening to overwhelm me,

Egy nap, mikor a kétség szinte eluralkodott rajtam,

I distinctly remember thinking,

világosan emlékszem, hogy arra gondoltam:

"No, you do not get to get swallowed up by this.

"Nem, nem merülhetsz el ebben.

You have to survive.

Túl kell élned.

You've got so much to live for.

Oly sok minden van, amiért élhetsz.

Choose life, not death.

Válaszd az életet, ne a halált.

Don't lose what you have

Ne áldozd fel, amid van,

to what you have lost."

azért, amit már elvesztettél."

In psychology, we call this benefit finding.

A pszichológiában ezt nyereségtalálásnak nevezzük.

In my brave new world,

Az én új, bátor kis világomban

it involved trying to find things to be grateful for.

ez magában foglalta azokat a dolgokat, amelyekért hálás voltam.

At least our wee girl

Legalább az édes, kicsi lányunk

hadn't died of some terrible, long, drawn-out illness.

nem valamilyen szörnyű, hosszan tartó, gyötrő betegségben halt meg.

She died suddenly, instantly,

Hirtelen és azonnal halt meg,

sparing us and her that pain.

magát és minket is megkímélve attól a fajta fájdalomtól.

We had a huge amount of social support from family and friends

Óriási segítséget kaptunk a családtól és a barátoktól,

to help us through.

hogy túljussunk mindezen.

And most of all,

És mindenekelőtt,

we still had two beautiful boys to live for,

volt még két gyönyörű fiunk, akikért élhettünk,

who needed us now,

akiknek szüksége volt ránk,

and deserved to have as normal a life as we could possibly give them.

és akik egy normális életet érdemeltek, amennyire csak képesek voltunk rá.

Being able to switch the focus of your attention

Ha képesek vagyunk figyelmünket

to also include the good

a jó dolgokra is ráirányítani,

has been shown by science to be a really powerful strategy.

az a tudomány szerint egy nagyon erőteljes stratégia.

So in 2005, Martin Seligman and colleagues conducted an experiment.

2005-ben, Martin Seligman és kollégái egy kutatást folytattak.

And they asked people, all they asked people to do,

Az embereket mindössze arra kérték,

was think of three good things that had happened to them each day.

hogy minden nap gondoljanak három jó dologra, ami történt.

What they found, over the six months course of this study,

Hat hónapnyi kutatás után megállapították,

was that those people showed higher levels of gratitude,

hogy ezek az emberek a hatodik hónap végére

higher levels of happiness

hálásabbak és boldogabbak voltak,

and less depression over the course of the six-month study.

valamint kevésbé voltak depressziósak.

When you're going through grief,

Amikor gyászolunk,

you might need a reminder,

szükségünk lehet egy emlékeztetőre,

or you might need permission to feel grateful.

vagy talán engedélyre is, hogy hálásnak érezhessük magunkat.

In our kitchen, we've got a bright pink neon poster

A konyhánkban van egy fényes, rikító rózsaszínű poszter,

that reminds us to "accept" the good.

amely arra emlékeztet minket, hogy "elfogadjuk" a jót.

In the American army,

Az amerikai hadseregben,

they framed it a little bit differently.

egy kicsit más kontextusba helyezték mindezt.

They talked to the army about hunting the good stuff.

Arról beszéltek a hadseregnek, hogy vadásszanak a jó dolgokra.

Find the language that works for you,

Találják meg a nyelvet, amely beválik,

but whatever you do,

de bármit is csinálnak,

make an intentional, deliberate, ongoing effort

szándékosan és folyamatosan

to tune into what's good in your world.

hangolódjanak a jó dolgokra saját világukban.

Number three,

Harmadszorra:

resilient people ask themselves,

az ellenálló emberek felteszik a kérdést:

"Is what I'm doing helping or harming me?"

"Amit csinálok, segít nekem vagy árt?"

This is a question that's used a lot in good therapy.

Ez egy olyan kérdés, amit egy jó terápián gyakran feltesznek.

And boy, is it powerful.

És bizony, eredményesen.

This was my go-to question

Ez volt a mantrám

in the days after the girls died.

az első napokban a lányom halála után.

I would ask it again and again.

Újra és újra megkérdeztem.

"Should I go to the trial and see the driver?

"Elmenjek-e a tárgyalásra, hogy lássam az autó vezetőjét?

Would that help me or would it harm me?"

Segítene vagy ártana?"

Well, that was a no-brainer for me,

Nos, ezt nem volt nehéz megválaszolni;

I chose to stay away.

úgy döntöttem, távol maradok.

But Trevor, my husband, decided to meet with the driver

De Trevor, a férjem, úgy döntött, hogy találkozik vele

at a later time.

valamikor később.

Late at night, I'd find myself sometimes poring over old photos of Abi,

Késő éjszaka, néha azon kaptam magam, hogy Abi régi fotói felett könnyezem,

getting more and more upset.

egyre és egyre dühösebben.

I'd ask myself,

Kérdezgettem magamtól:

"Really? Is this helping you or is it harming you?

"Ez most segít vagy árt?

Put away the photos,

Tedd félre a fotókat,

go to bed for the night,

feküdj le aludni,

be kind to yourself."

légy kedves magadhoz."

This question can be applied to so many different contexts.

Ez a kérdés annyi különféle helyzetben használható.

Is the way I'm thinking and acting helping or harming you,

Az, ahogy gondolkodom, árt vagy használ abban,

in your bid to get that promotion,

hogy megkapjak egy előléptetést,

to pass that exam,

hogy átmenjek egy vizsgán,

to recover from a heart attack?

hogy felépüljek egy szívinfarktusból?

So many different ways.

Rengeteg helyzetben alkalmazható.

I write a lot about resilience,

Sokat írok az ellenálló képességről,

and over the years, this one strategy

és az évek során, ez az egy stratégia

has prompted more positive feedback than any other.

sokkal jobbnak bizonyult, mint bármelyik másik.

I get scores of letters and emails and things

Leveleket, e-maileket kaptam

from all over the place of people saying

mindenféle emberektől, akik megírták,

what a huge impact it's had on their lives.

milyen nagy hatással volt az életükre.

Whether it is forgiving family ancient transgressions, arguments

Legyen szó ősi családi sérelmek megbocsátásáról,

from Christmases past,

régmúlt karácsonyok vitáiról,

or whether it is just trolling through social media,

vagy csak a közösségi média böngészéséről,

whether it is asking yourself

vagy arról, hogy megkérdezzük magunktól,

whether you really need that extra glass of wine.

tényleg szükségünk van-e még egy pohár borra.

Asking yourself whether what you're doing, the way you're thinking,

A kérdés feltevése, hogy amit teszünk, ahogy gondolkodunk,

the way you're acting

ahogy viselkedünk,

is helping or harming you,

az árt vagy használ,

puts you back in the driver's seat.

visszaültet minket a vezetőülésbe.

It gives you some control over your decision-making.

A kezünkbe ad bizonyos fokú irányítást döntéseink felett.

Three strategies.

Három stratégia.

Pretty simple.

Pofonegyszerű.

They're readily available to us all,

Bárki számára könnyen elérhetőek,

anytime, anywhere.

bárhol, bármikor.

They don't require rocket science.

Nem kell hozzá agysebésznek lenni.

Resilience isn't some fixed trait.

Az ellenálló képesség nem egy veleszületett képesség.

It's not elusive,

Nem megfoghatatlan,

that some people have and some people don't.

ami néhány embernek van, másoknak meg nincs.

It actually requires very ordinary processes.

Valójában hétköznapi módszerekkel fejleszthető.

Just the willingness to give them a go.

Már önmagában a törekvés, hogy elérjük, sokat számít.

I think we all have moments in life

Azt hiszem, mindannyiunk életében vannak pillanatok,

where our life path splits

amikor az utunk elágazik,

and the journey we thought we were going down

és az út, amit addig úgy gondoltunk, hogy követünk,

veers off to some terrible direction

valamilyen egészen borzalmas irányt vesz,

that we never anticipated,

amire soha nem számítottunk,

and we certainly didn't want.

és bizonyára soha sem akartuk, hogy így történjen.

It happened to me.

Velem így történt.

It was awful beyond imagining.

Minden képzeletet felülmúlón borzalmas volt.

If you ever find yourselves in a situation where you think

Ha valaha olyan szituációban találják magukat, amelyben azt gondolják:

"There's no way I'm coming back from this,"

"Lehetetlen, hogy ebből felálljak",

I urge you to lean into these strategies

akkor ajánlom, hogy támaszkodjanak ezekre a stratégiákra,

and think again.

és gondolják újra.

I won't pretend

Nem teszek úgy,

that thinking this way is easy.

mintha ez a gondolkodásmód egyszerű lenne.

And it doesn't remove all the pain.

És soha nem fog megszabadítani az összes fájdalomtól.

But if I've learned anything over the last five years,

De ha valamit is tanultam az elmúlt öt évben,

it is that thinking this way really does help.

az az, hogy ez a fajta gondolkodásmód igenis segít.

More than anything,

És mindenekfelett,

it has shown me that it is possible

megmutatta számomra, hogy igenis lehetséges

to live and grieve at the same time.

egyszerre élni és gyászolni.

And for that, I would be always grateful.

És ezért mindig hálás leszek.

Thank you.

Köszönöm.

(Applause)

(Taps)