Gyotaku: The ancient Japanese art of printing fish - K. Erica Dodge

Translator: Andrea McDonough Reviewer: Jessica Ruby

Fordító: Krisztina Kálnay Lektor: Zsófia Herczeg

How big was that fish you caught?

Mekkora halat fogtál?

This big?

Ekkorát?

This big?

Vagy ekkorát?

This big?

Netán ekkorát?

Without photographic evidence,

Manapság fotó nélkül

there's nothing that proves you caught a whopper,

nem tudod bebizonyítani, hogy irtó nagy halat fogtál.

and that's been true since the dawn of fishing.

Ez a horgászat kezdete óta így van.

In fact, hundreds of years ago,

Több száz évvel ezelőtt,

long before photography could capture the moment,

amikor még nem létezett a fényképezés,

Japanese fishermen invented their own way

a japán halászok feltalálták a saját módszerüket

to record trophy catches.

nagy fogásaik megörökítésére.

They called it Gyotaku.

Ez a gjótaku.

Gyotaku is the ancient art of printing fish

A halnyomat, azaz a gjótaku ősi művészet,

that originated in Japan

amely Japánból ered.

as a way to record trophy catches

Arra használták, hogy fényképezőgép hiányában

prior to the modern day camera.

dokumentálják a nagy fogásokat.

Gyo means fish

Japánul a “gjó” halat,

and taku means impression.

a “taku” pedig nyomatot jelent.

There are several different stories about

Számos történet létezik a gjótaku eredetéről,

how Gyotaku came about,

but it basically started with fishermen

de alapvetően azzal kezdődött, hogy több mint 100 évvel ezelőtt

needing a way to record the species and size

a halászoknak szükségük volt valamire,

of the fish they caught over 100 years ago.

hogy feljegyezzék a kifogott halak faját és méretét.

Fishermen took paper, ink, and brushes

A halászok papírt, tintát és ecsetet vittek magukkal a tengerre.

out to sea with them.

They told stories of great adventures at sea.

Nagyszerű tengeri kalandokról meséltek,

Since the Japanese revered certain fish,

de mivel a japánok tiszteltek bizonyos halakat,

the fishermen would take a rubbing from these fish

ezekről csak lenyomatot vettek, majd szabadon engedték őket.

and release them.

To make the rubbing,

A nyomat elkészítéséhez

they would paint the fish with non-toxic sumi-e ink

a halakat nem mérgező szumie tintával festették be,

and print them on rice paper.

majd rizspapírra nyomták őket.

This way they could be released

Ezután a halakat elengedhették,

or cleaned and sold at market.

vagy megtisztítva eladhatták a piacon.

The first prints like this were for records only

Az első lenyomatok feljegyzésként szolgáltak,

with no extra details.

nem voltak részletesek.

It wasn't until the mid 1800's

Csak az 1800-as évek közepétől fektettek hangsúlyt a szem kidolgozására,

that they began painting eye details

and other embellishments onto the prints.

és ekkortól kezdték a nyomatokat más módon is díszíteni.

One famous nobleman, Lord Sakai, was an avid fisherman,

Egy Szakai nevű híres japán nemes szenvedélyes halász volt,

and, when he made a large catch,

és amikor egy nagy vörösdurbincsot fogott,

he wanted to preserve the memory

of the large, red sea bream.

meg akarta örökíteni.

To do so, he commissioned a fisherman to print his catch.

Ezért megbízott egy halászt, hogy készítsen róla lenyomatot.

After this, many fisherman would bring

Ezt követően sok halász elhozta halnyomatát Szakai nagyúrnak,

their Gyotaku prints to Lord Sakai,

and if he liked their work,

és ha egy nyomat megnyerte a tetszését, továbbiakat rendelt tőlük.

he would hire them to print for him.

Many prints hung in the palace during the Edo period.

Az Edo-korban számos halnyomat díszítette Szakai palotájának falait.

After this period, Gyotaku was not as popular

Ezt követően a gjótaku már nem volt olyan népszerű,

and began to fade away.

és kezdett homályba veszni.

Today, Gyotaku has become a popular art form,

Ma a gjótaku ismét egy sokak által kedvelt művészeti forma.

enjoyed by many.

And the prints are said to bring good luck to the fishermen.

Azt mondják, a lenyomatok szerencsét hoznak a halászoknak.

But the art form is quite different than it used to be.

De a művészeti forma ma egészen más.

Most artists today learn on their own by trial and error.

A legtöbb művész ma autodidakta módon sajátítja el a módszert.

Before the artist begins to print,

Mielőtt a művész nekiáll a lenyomat előállításának,

the fish needs to be prepared for printing.

elő kell készítenie a halat.

First, the artist places the fish

Először a művész egy homorú felületre helyezi a halat.

on a hollowed out surface.

Then the artist spreads the fins out

Ezután kifekteti az uszonyokat, és a falaphoz tűzi őket száradni.

and pins them down on the board to dry.

They then clean the fish with water.

Ezt követően vízzel megtisztítja a halat.

When it comes time to print,

Két különböző nyomtatási módszer létezik.

there are two different methods.

The indirect method begins with pasting moist fabric or paper

Az indirekt módszer során

a halra rizspasztával nedves szövetet vagy papírt ragasztanak.

onto the fish using rice paste.

Then, the artist uses a tompo,

Ezután a művész tompóval, vagyis egy selyemmel bevont vattapamaccsal

or a cotton ball covered in silk,

to put ink on the fabric or paper to produce the print.

tintát visz fel a szövetre vagy papírra a lenyomat előállításához.

This method requires more skill

Ez a módszer több ügyességet igényel,

and great care needs to be taken

és nagyon óvatosnak kell lenni, hogy a papír ne szakadjon el,

when pulling the paper off the fish

so the paper doesn't tear.

amikor lehúzzák a halról.

In the direct method,

A direkt módszer során a művész közvetlenül a halat festi be,

the artist paints directly on the fish,

and then gently presses the moist fabric or paper into the fish.

majd a nedves szövetet vagy papírt óvatosan a halra nyomja.

With both of these methods,

Egyik módszerrel sem készül két teljesen egyforma lenyomat,

no two prints are exactly alike,

but both reveal dramatic images of the fish.

de mindkettővel drámai képek születnek.

For the final touch,

Az végső simításhoz a művész pecsétet vagy bélyegzőt használ,

the artist uses a chop, or a stamp,

and signs their work,

hogy alkotását kézjegyével lássa el.

and can hold it up to say,

Így mindenkinek megmutathatja: „A kifogott hal pontosan ekkora volt!”

"The fish was exactly this big!"