Plato's allegory of the ring - Alex Gendler

Fordító: Kamilla Bogáti Lektor: Maria Ruzsane Cseresnyes

A ring with supernatural abilities tempts its beholder with power.

Aki csak megpillantja a varázsgyűrűt, a hatalom bűvkörébe kerül.

But there are no hobbits, dwarves, or Valkyries in this tale.

Ebben a mesében azonban nincsenek hobbitok, törpök, sem valkűrök.

In fact, the legend of the Ring of Gyges appeared long before those characters

Sőt, a Gyges-gyűrű legendája jóval azelőtt felbukkant már,

hogy ezek a lények életre keltek volna a papíron:

were ever committed to paper:

more than 2,000 years ago,

több mint 2000 évvel ezelőtt

in the Greek philosopher Plato’s “Republic.”

Platón görög filozófus “Köztársaság” című művében.

The story surfaces as the philosopher, Socrates,

A történetben Szókratész, a filozófus

and his student, Glaucon, discuss why people act justly.

és tanítványa, Glaucon megvitatják, miért cselekednek az emberek igazságosan.

Talán, mert az a helyes?

Is it because it’s what’s right?

Or because it’s a convention that’s enforced through punishment and reward?

Vagy mert ez egy jutalommal vagy bűntetéssel kikényszerített szokás?

Playing devil’s advocate, Glaucon argues against Socrates

Az ördög ügvédjét játszó Glaucon vitába száll Szókratésszel,

and recounts the following story...

és elmeséli a következő történetet...

Long ago, a shepherd named Gyges was tending his flock

Egykor egy Gyges nevű pásztor épp a nyájára vigyázott,

when an earthquake struck,

amikor megmozdult a föld

ripping an opening to the ground.

és megnyílt a lábai alatt.

The chasm drew Gyges in.

Gygest vonzotta a hasadék, leereszkedett belé.

There, his eyes alighted upon a bronze horse,

Lent tekintete megakadt egy bronz lovon

the doors to its central chamber ajar.

a központi kamra kissé nyitott ajtaján.

Peering inside, Gyges discovered the corpse of a giant.

Ahogy belesett az ajtón, megpillantotta egy óriás holttestét.

On its finger, a golden ring,

Az ujján egy aranygyűrű volt,

which Gyges pocketed before retracing his steps.

amit Gyges elcsent, mielőtt visszaindult volna.

Később, amikor a többi pásztor társaságában üldögélt.

Later, he sat among the other shepherds,

fiddling with the mysterious ring when, suddenly,

babrálni kezdte a varázsgyűrűt, éa ahogy a követ szórakozottan elforgatta,

after absentmindedly twirling its stone, he became invisible.

hirtelen láthatatlanná vált.

When he turned the stone back in the opposite direction, he reappeared.

A követ az ellenkező irányba forgatva aztán újra láthatóvá lett.

Emboldened by the ring’s powers, new possibilities bloomed before him,

A gyűrű erején felbátorodva új lehetőségek jelentek meg szemei előtt,

and a sordid plan hatched in his mind.

és egy aljas terv bontakozott ki a fejében.

Gyges became a messenger to the king of Lydia,

Gyges Lydia királyának hírvivője lett,

and, inside the palace, used the ring to prowl undetected.

és a gyűrűvel észrevétlenül közlekedett a palotában.

He seduced the queen and convinced her to betray her husband.

Elcsábította a királynőt, és rávette, hogy árulja el férjét.

And soon Gyges, once a humble shepherd,

Gyges, az egykor szerény pásztor,

had murdered the monarch and claimed the kingdom.

meggyilkolta az uralkodót és magának követelte a királyi trónt.

Glaucon tells this story to illustrate how people can apparently benefit

Glaucon azért meséli el ezt a történetet, hogy bemutassa,

hogyan használják ki az emberek az igazságtalanságban rejlő lehetőséget.

by acting unjustly.

After all, wouldn’t any rational person act like Gyges

Végülis, lenne bárki is, aki ne úgy cselekedne, ahogy Gyges,

if presented the opportunity to get what they desired without consequence?

ha következmények nélkül elérhetné, amire vágyik?

Exploring this argument, Glaucon breaks all good things into three classes.

Ezt az érvet vizsgálva Glaucon a kívánatos dolgokat három osztályba sorolta.

The first kinds, we desire for their own sake,

Az elsőben vannak azok, amelyekre önmagukért vágyunk,

like the experience of harmless pleasure.

mint pl. az ártalmatlan gyönyör élvezete.

The second, we want only for the value they bring,

A másodiknál csak az elérendő célt akarjuk,

még ha az odáig vezető út akár kényelmetlen is lehet,

though they may be onerous, like exercise or medicine.

mint a testmozgás vagy a gyógyszer.

The third class comprises things we desire for their own sake

A harmadik osztályba azok a dolgok tartoznak, melyeket önmagukért

and the value they offer, like knowledge and health.

és az általuk kínált értékekért akarunk, mint például a tudás vagy az egészség.

Glaucon argues that justice belongs to the second class of good:

Glaucon szerint az igazságosság a második csoportba tartozó javak jellemzője:

it’s a burden that nevertheless brings rewards.

egy teher, ami mégis jutalmat ígér.

The only reason anyone conducts themselves virtuously, he reasons,

Szerinte egyetlen oka van, amiért bárki is az igazságosságot gyakorolja:

is due to external influences.

hogy elkerülje az igazságtalanság látszatát.

So it’s appearing— not actually being— virtuous that matters.

Tehát az a fontos, hogy igazságosnak tűnjünk, nem pedig, hogy azok is legyünk.

Socrates, as written by Plato, disagrees,

Szókratész, ahogy Platón írta, másképp gondolja,

countering that justice belongs to the third class of good,

ellenkezőleg, az igazságosság a jó dolgok harmadik osztályához tartozik,

offering both extrinsic and intrinsic benefits.

amely külső és belső előnyöket is kínál.

Socrates argues that the human soul has three parts:

Szókratész úgy érvel, hogy az emberi lélek 3 részből áll:

reason, spirit, and appetite.

ész, szellem és étvágy.

Reason guides an individual to truth and knowledge,

Az ész vezeti az egyént az igazsághoz és tudáshoz,

and is influenced by either spirit or appetite.

a szellem vagy az étvágy pedig befolyásolja.

Spirit is righteous, ambitious, and the source of bold action,

Míg a szellem a tisztességes, igényes és a merész tettek forrása,

while appetite consists of baser, bodily desires.

addig az étvágy az alantas, testi vágyakból áll.

To Socrates, the philosopher is led by reason,

Szókratészhez még annyit, hogy a filozófust az értelem vezeti,

and their spirit keeps their appetite in check,

szelleme pedig kordában tartja az étvágyát,

making them the most just and the happiest.

így a legigazságosabb és legboldogabb emberré teszi.

Even without consequences for self-serving wrongdoings,

Öncélú gaztetteket még következmények nélkül sem követne el.

they wouldn't commit them.

Meanwhile, the tyrant succumbs to appetite and acts unjustly.

Miközben a zsarnok enged az étvágynak, és igazságtalanul cselekszik.

Míg Gyges megszerezhette a hatalmat és a gazdagságot,

So, while Gyges may have attained power and wealth,

Socrates implies that his soul would be in disharmony.

Szókratész arra utal, hogy az ő lelke diszharmóniában lenne.

He’d be enslaved to his own base desires rather than guided by reason

Ahelyett, hogy az értelem vezetné, hitvány vágyai rabszolgájaként

and wouldn't be truly happy.

nem lenne valóban boldog.

Before Plato penned this discussion,

Ezt a gondolatot Platón előtt már más is papírra vetette.

Chinese philosopher Confucius similarly reasoned that by simply acting justly,

Konfuciusz kínai filozófus is hasonlóan vélekedett: az egyszerű jócselekedetek

one also benefits oneself.

magának az egyénnek is előnyösek.

After, modern Western philosophers voiced varying beliefs.

Később a modern nyugati filozófusok eltérően gondolkodtak erről.

Thomas Hobbes, for instance,

Mint például Thomas Hobbes,

argued that the state of nature is violent and selfish.

aki azzal érvelt, hogy a természeti állapot erőszakos és önző.

Justice, therefore, is imposed by authority.

Az igazságosságot tehát a hatalom kényszeríti ki.

John Locke ezzel szemben azt állította,

John Locke, in contrast, asserted that people are naturally obligated

hogy az emberek természetüknél fogva elkötelezettek

to act justly

az igazságos cselekedetek mellett,

and they agree to participate in civil society

és együttműködnek a civil társadalomban a természetes jogok biztosításában.

to secure their natural rights.

The allegory of the ill-gotten magical ring

Az allegória az elcsent varázsgyűrűről,

that lures its wearer towards their darkest desires continues to inspire.

amely viselőjét legsötétebb vágyai felé csábítja, ma is sokakat megihlet.

So if the ring of Gyges fell into your hands,

Szóval, ha Gyges gyűrűje a te kezeid közé kerülne,

what would you do?

mire használnád?