Why do we blame individuals for economic crises? | Liene Ozolina

Fordító: Peter Pallós Lektor: Reka Lorinczy

It was a cold, sunny March day.

Hideg, verőfényes márciusi nap volt.

I was walking along the street in Riga.

A rigai utcán sétáltam.

I remember the winter was slowly coming to an end.

A tél lassan már az utolsókat rúgta.

There was still some snow around here and there,

Imitt-amott még hófoltok látszottak,

but the pavement was already clear and dry.

de a járda már tiszta és száraz volt.

If you've lived in Riga,

A Rigában élők ismerik a megkönnyebbülés érzését,

you will know that feeling of relief that the first signs of spring bring,

amelyet a tavasz első jele vált ki,

and you no longer have to trudge through that slushy mix

mikor már nem kell sáros latyakban caplatnunk

of snow and mud on the streets.

az utcákon.

So there I am, enjoying my stroll,

Élveztem a sétát,

as I suddenly notice a stencil on the pavement in front of me,

mikor hirtelen felirat ötlött a szemembe a járdán,

a graffiti:

egy graffiti:

white letters painted on these dark grey bricks.

sötétszürke alapon fehér betűk.

It says,

Ez állt ott:

"Where is your responsibility?"

"Hová tűnt a felelősséged?"

The question stopped me in my tracks.

A kérdéstől visszahőköltem.

As I'm standing there considering its meaning,

A fölirat jelentésén töprengve rájöttem,

I notice I'm standing outside the Riga Municipality Social Welfare Department.

hogy a Rigai Önkormányzat szociális osztálya előtt állok.

So it appears that the author of this graffiti, whoever it is,

Úgy látszik, a graffiti szerzője, bárki volt is,

is asking this question to people coming to apply for social assistance.

a segélyért folyamodókhoz intézte kérdését.

That winter,

Akkor télen

I had been doing research on the aftermath of the financial crisis in Latvia.

a lettországi pénzügyi válság utóhatását kutattam.

When the Global Financial Crisis erupted in 2008, Latvia got hit hard

A 2008-ban kitört pénzügyi világválság

a nyílt gazdaságú kis Lettországot erősen megviselte.

as a small, open economy.

To balance the books,

A költségvetés egyenesbe hozására

the Latvian government chose a strategy of internal devaluation.

a lett kormány a belső leértékelés stratégiáját választotta.

Now, in essence, that meant drastically reducing public budget spending,

Ez lényegében a közkiadások drasztikus csökkentését jelentette:

so, slashing public sector workers' wages,

a közszférában dolgozók bérének lefaragását,

shrinking civil service,

a köztisztviselői kar apasztását,

cutting unemployment benefits and other social assistance,

a munkanélküli járadékok és más szociális segélyek visszafogását,

raising taxes.

adóemelést.

My mother had been working as a history teacher her whole life.

Anyám egész életében történelemtanárként dolgozott.

The austerity for her meant seeing her salary cut by 30 percent

A megszorítások miatt fizetése

hirtelen 30%-kal lett kevesebb.

all of a sudden.

And there were many in a situation like hers or worse.

Sokan kerültek hasonló vagy még rosszabb helyzetbe.

The costs of the crisis were put on the shoulders of ordinary Latvians.

A válság költségeit az egyszerű lettekre terhelték.

As a result of the crisis and the austerity,

A válság és a megszorítások hatására

the Latvian economy shrank by 25 percent in a two-year period.

a lett gazdaság két év alatt 25%-kal zsugorodott.

Only Greece suffered an economic contraction

Hasonló gazdasági visszaesést

of a comparable scale.

csak Görögország szenvedett.

Yet, while Greeks were out in the streets for months

Noha a görögök hónapokon át utcára vonultak Athénban,

staging continuous, often violent protests in Athens,

folyamatosan – olykor erőszakosan – tiltakozva,

all was quiet in Riga.

Rigában minden csendes volt.

Prominent economists were fighting in the columns of "The New York Times"

Kiváló közgazdászok vitatkoztak a The New York Times hasábjain

about this curious extreme Latvian experiment

a megszorítások lett rezsimjének

of this austerity regime,

furcsa és szélsőséges kísérletéről.

and they were watching on in disbelief

Hitetlenkedve figyelték,

how the Latvian society was putting up with it.

hogy a lett társadalom ezt mennyire tűri.

I was studying in London at the time,

Akkoriban Londonban tanultam,

and I remember the Occupy movement there

és jól emlékszem az Elfoglaló mozgalomra,

and how it was spreading from city to city,

és arra, hogyan terjedt városról városra:

from Madrid to New York to London,

Madridtól New Yorkig és Londonig

the 99 percent against the one percent.

a "Mi vagyunk a 99%!" jelszó.

You know the story.

Ismerik a történetet.

Yet when I arrived in Riga,

Rigába érve viszont

there were no echoes of the Occupy here.

nem volt visszhangja az Elfoglaló mozgalomnak.

Latvians were just putting up with it.

A lettek csak tűrtek.

They "swallowed the toad," as the local saying goes.

Lenyelték a békát – ahogy mondani szokás.

For my doctoral research,

A doktori kutatásomhoz tanulmányozni akartam,

I wanted to study how the state-citizen relationship was changing in Latvia

hogyan változtak a posztszovjet időszakban

a lett állam és polgárai közti kapcsolatok.

in the post-Soviet era,

and I had chosen the unemployment office

Kutatási helyszínnek

a munkanélküli hivatalt választottam.

as my research site.

And as I arrived there in that autumn of 2011,

Amikor 2011 őszén odaérkeztem,

I realized, "I am actually witnessing firsthand

arra jöttem rá, hogy szemtanúja vagyok

how the effects of crises are playing out,

a válság hatásainak,

and how those worst affected by it, people who have lost their jobs,

és annak is, hogyan reagálnak rá a válsággal leginkább sújtottak,

are reacting to it."

akik munkanélkülivé váltak.

So I started interviewing people I met at the unemployment office.

Nekiláttam kikérdezni azokat, akikkel a hivatalban találkoztam.

They were all registered as job seekers and hoping for some help from the state.

Álláskeresőként voltak nyilvántartva, és az államtól reméltek segítséget.

Yet, as I was soon discovering, this help was of a particular kind.

Hamarosan beláttam, hogy ez sajátságos segítség volt.

There was some cash benefit,

Kaptak némi pénzsegélyt,

but mostly state assistance came in the form of various social programs,

de az állami segítség többnyire szociális programokban érkezett.

and one of the biggest of these programs was called

Az egyik ilyen programot

"Competitiveness-Raising Activities."

versenyképesség-növelőnek hívták.

It was, in essence, a series of seminars

Ez szemináriumok sorozatából állt,

that all of the unemployed were encouraged to attend.

melyen a részvételt minden munkanélkülinek ajánlották.

So I started attending these seminars with them.

Én is beültem, a többiekkel együtt.

And a number of paradoxes struck me.

Számos ellentmondás megdöbbentett.

So, imagine:

Képzeljék el:

the crisis is still ongoing,

a válság még tart,

the Latvian economy is contracting,

a lett gazdaság zsugorodik,

hardly anyone is hiring,

alig van állásokba fölvétel,

and there we are,

mi pedig itt,

in this small, brightly lit classroom,

ebben a jól megvilágított termecskében,

a group of 15 people,

a 15 fős csoport tagjai

working on lists of our personal strengths and weaknesses, our inner demons,

erős és gyenge oldalukat listázzák, és belső démonjaikat veszik sorra,

that we are told are preventing us from being more successful

melyekről azt mondták nekik, hogy miattuk nem elég sikeresek

in the labor market.

a munkaerőpiacon.

As the largest local bank is being bailed out

Miközben a legnagyobb helyi bankot éppen megmentik a csődtől,

and the costs of this bailout are shifted onto the shoulders of the population,

és a költségeit a lakosságra terhelik,

we are sitting in a circle and learning how to breathe deeply

mi körbeülve azt tanuljuk,

hogyan lélegezzünk mélyet, mikor stresszelünk.

when feeling stressed.

(Breathes deeply)

(Mély belégzés)

As home mortgages are being foreclosed

Miközben otthonokat foglalnak le nemfizetés miatt,

and thousands of people are emigrating,

és ezrek vándorolnak ki,

we are told to dream big and to follow our dreams.

nekünk azt mondják, hogy álmodjunk nagyot, és kövessük álmainkat.

As a sociologist,

Szociológusként tudom,

I know that social policies are an important form of communication

hogy a szociálpolitika fontos formája

az állam és polgárai közti párbeszédnek.

between the state and the citizen.

The message of this program was,

A program jelszava ez volt,

to put it in the words of one of the trainers,

ahogy az egyik oktató megfogalmazta:

"Just do it."

"Csak csináld!"

She was, of course, citing Nike.

Ő persze a Nike jelszavát idézte.

So symbolically, the state was sending a message to people out of work

Az állam képletesen jelszót küldött a munkanélkülieknek:

that you need to be more active, you need to work harder,

legyetek tevékenyebbek, dolgozzatok szorgalmasabban,

you need to work on yourself, you need to overcome your inner demons,

dolgoznotok kell magatokon, le kell győznötök belső démonjaitokat,

you need to be more confident --

magabiztosabbaknak kell lennetek:

that somehow, being out of work was their own personal failure.

tehát az, hogy munkanélküliek, valahogy az ő kudarcuk.

The suffering of the crisis

A válság okozta szenvedéseket az állam úgy kezelte

was treated as this individual experience of stress

mint egyéni stressz tapasztalatát,

to be managed in one's own body

amellyel testileg úgy kell megbirkózni,

through deep and mindful breathing.

hogy tudatosan mélyet lélegzünk.

These types of social programs that emphasize individual responsibility

Az egyéni felelősséget hangsúlyozó effajta szociális programok

have become increasingly common across the world.

egyre gyakoribbá váltak a világon.

They are part of the rise of what sociologist Loïc Wacquant calls

Ezek részei annak a jelenségnek, amit Loïc Wacquant szociológus

the "neoliberal Centaur state."

"neoliberális kentaurállam"-nak nevez.

Now, the centaur, as you might recall,

A görög mitológiából ismert kentaur,

is this mythical creature in ancient Greek culture,

mint tán tudják,

half human, half beast.

félig ember, félig állat.

It has this upper part of a human and the lower part of a horse.

Felső fele ember, az alsó fele ló.

So the Centaur state is a state

A kentaurállam olyan,

that turns its human face to those at the top of the social ladder

hogy társadalmi ranglétra tetején állóknak emberi arcát mutatja,

while those at the bottom are being trampled over,

de akik a ranglétra aljára szorulnak,

stampeded.

azokat eltiporja.

So top income earners and large businesses

Így a legnagyobb jövedelműek és a nagytőkések

can enjoy tax cuts and other supportive policies,

élvezhetik az adócsökkentéseket és más támogatásokat,

while the unemployed, the poor

miközben a munkanélküliek, a szegények

are made to prove themselves worthy for the state's help,

csak bizonyítsák be, hogy méltók az állami támogatásra,

are morally disciplined,

erkölcsös életűek;

are stigmatized as irresponsible or passive or lazy

és felelőtlennek, tunyának, lustának

or often criminalized.

vagy bűnözőnek bélyegzik őket.

In Latvia, we've had such a Centaur state model

Ilyen kentaurállam létezik

firmly in place since the '90s.

Lettországban az 1990-es évek óta.

Take, for example, the flat income tax that we had in place up until this year

Említhetem az egykulcsos jövedelemadót, amely 2019-ig volt érvényben,

that has been benefiting the highest earners,

hiszen a csúcsjövedelműeket hozta kedvező helyzetbe,

while one quarter of the population keeps living in poverty.

miközben a népesség negyede továbbra is szegénységben él.

And the crisis and the austerity has made these kinds of social inequalities worse.

A válság és a megszorítások csak tovább rontották a társadalmi egyenlőtlenséget.

So while the capital of the banks and the wealthy has been protected,

Miközben a banktőkét és a tehetősöket védték,

those who lost the most

a leginkább kárvallottaknak

were taught lessons in individual responsibility.

az egyéni felelősségükről papoltak.

Now, as I was talking to people who I met at these seminars,

Mikor a szemináriumokon résztvevőkkel beszélgettem,

I was expecting them to be angry.

arra számítottam, hogy dühösek lesznek.

I was expecting them

Azt vártam, hogy szembeszegülnek

to be resisting these lessons in individual responsibility.

az egyéni felelősségről papolással.

After all, the crisis was not their fault, yet they were bearing the brunt of it.

A válság végtére is nem az ő hibájuk, mégis ők isszák a levét.

But as people were sharing their stories with me,

Ahogy elmondták a történeteiket,

I was struck again and again

lépten-nyomon megdöbbentem,

by the power of the idea of responsibility.

mennyire hatásos a felelősség fölvetése.

One of the people I met was Žanete.

Az egyikük, Žanete,

She had been working for 23 years

23 éven át tanított varrást

teaching sewing and other crafts at the vocational school in Riga.

és egyéb szakmákat a rigai szakmunkásképzőben.

And now the crisis hits,

Mikor a válság beütött,

and the school is closed as part of the austerity measures.

a megszorítások keretében bezárták az iskolát.

The educational system restructuring was part of a way of saving public money.

Az oktatási rendszer átalakítása a közpénz-megtakarítás része volt.

And 10,000 teachers across the country lose their jobs,

Az országban 10 000 tanár vesztette el állását,

and Žanete is one of them.

köztük Žanete is.

And I know from what she's been telling me

Elmondta, hogy állása elvesztése

that losing her job has put her in a desperate situation;

kétségbeejtő helyzetbe hozta;

she's divorced, she has two teenage children that she's the sole provider for.

elvált, két tizenéves gyerekét egyedül tartja el.

And yet, as we are talking,

Ennek ellenére, beszélgetésünkben úgy értékelte,

she says to me that the crisis is really an opportunity.

hogy a válság igazi lehetőséget nyújt.

She says, "I turn 50 this year.

"Idén töltöm be az ötvenet.

I guess life has really given me this chance to look around, to stop,

Az élet esélyt nyújtott, hogy szétnézzek,

because all these years I've been working nonstop,

mert a korábbi években megállás nélkül,

had no time to pause.

látástól vakulásig csak dolgoztam.

And now I have stopped,

Most megálltam,

and I've been given an opportunity to look at everything and to decide

megvan a lehetőségem, hogy körülnézzek,

és eldöntsem, mit szeretnék,

what it is that I want

and what it is that I don't want.

és mit nem szeretnék.

All this time, sewing, sewing, some kind of exhaustion."

Mindig csak a varrás; az kimerítő."

So Žanete is made redundant after 23 years.

Žanetet 23 év után elbocsátották.

But she's not thinking about protesting.

De nem készül tiltakozni.

She's not talking about the 99 percent against the one percent.

Nem emlegeti, hogy a 99% áll szemben az 1%-kal.

She is analyzing herself.

Önmagát elemzi.

And she was thinking pragmatically of starting a small business

Pragmatikusan gondolkodik.

Hálószobájában kisvállalkozást indít:

out of her bedroom

making these little souvenir dolls to sell to tourists.

ajándékbabákat készít turistáknak.

I also met Aivars at the unemployment office.

Aivarsszal is találkoztam a munkaközvetítőben.

Aivars was in his late 40s,

Aivars közel jár az ötvenhez.

he had lost a job at the government agency overseeing road construction.

Útépítés-felügyelő volt állami cégnél elbocsátása előtt.

To one of our meetings, Aivars brings a book he's been reading.

Egyik találkozónkra elhozta az éppen olvasott könyvét:

It's called "Vaccination against Stress, or Psycho-energetic Aikido."

"Stressz elleni védőoltás, avagy a pszicho-energetikai aikidó".

Now, some of you might know that aikido is a form of martial art,

Tán tudják, hogy az aikidó harcművészeti sport,

so, psycho-energetic aikido.

így a pszicho-energetikai aikidó is.

And Aivars tells me that after several months

Aivars elmondta, hogy mióta munkanélküli,

of reading and thinking and reflecting while being out of work,

a hónapokig tartó olvasás, töprengés és mérlegelés után megértette,

he has understood that his current difficulties are really his own doing.

hogy mostani nehézségeit ő maga okozza.

He says to me,

Így fogalmaz:

"I created it myself.

"Magam okoztam.

I was in a psychological state that was not good for me.

Olyan lelki állapotban voltam, ami nem tett jót nekem.

If a person is afraid to lose their money, to lose their job,

Ha valaki attól fél, hogy elveszti pénzét, állását,

they start getting more stressed, more unsettled, more fearful.

attól egyre stresszesebb, bizonytalanabb, félénkebb lesz.

That's what they get."

Ez a vég."

As I ask him to explain,

Amikor arra kértem, világítsa ezt meg,

he compares his thoughts poetically to wild horses running in all directions,

gondolatait költőien a szanaszét futó vadlovakhoz hasonlította,

and he says, "You need to be a shepherd of your thoughts.

és intett: "Légy gondolataid pásztora!

To get things in order in the material world,

Hogy az anyagi világban dolgainkat rendbe hozzuk,

you need to be a shepherd of your thoughts,

gondolataink pásztora kell legyünk,

because it's through your thoughts that everything else gets orderly."

mert mindent gondolatainkkal hozhatunk rendbe.

"Lately," he says, "I have clearly understood

Később világossá vált,

that the world around me, what happens to me,

hogy környezetem, ami velem történik,

people that enter in my life ... it all depends directly on myself."

hogy kit engedek közel magamhoz, mindez teljesen tőlem függ."

So as Latvia is going through this extreme economic experiment,

Ahogy Lettország átvészeli ezt a szélsőséges gazdasági kísérletet,

Aivars says it's his way of thinking that has to change.

Aivars szerint az ő gondolkodásmódjának meg kell változnia.

He's blaming himself for what he's going through at the moment.

Saját magát hibáztatja a mostani nehézségeiért.

So taking responsibility is, of course, a good thing, right?

A felelősségvállalás jó dolog, nem?

It is especially meaningful

Különös jelentősége és erkölcsi tartalma van

and morally charged in a post-Soviet society,

posztszovjet társadalmakban,

where reliance on the state is seen as this unfortunate heritage

ahol az államban bizakodás

a szovjet múlt sajnálatos öröksége.

of the Soviet past.

But when I listen to Žanete and Aivars and to others,

Ám amikor Žanetet, Aivarst és másokat hallgatom,

I also thought how cruel this question is --

az jár a fejemben, milyen kegyetlen a kérdés:

"Where is your responsibility?" --

"Hová tűnt a felelősséged?",

how punishing.

mennyire elítélő.

Because, it was working as a way of blaming and pacifying people

Mert azokat hibáztatja és csitítja,

who were hit worst by the crisis.

akiket a válság a legjobban sújtott.

So while Greeks were out in the streets, Latvians swallowed the toad,

Mikor a görögök utcára vonultak, a lettek lenyelték a békát,

and many tens of thousands emigrated,

és tízezrek kivándoroltak;

which is another way of taking responsibility.

de az is felelősségvállalás.

So the language, the language of individual responsibility,

A nyelv, az egyéni felelősség nyelve

has become a form of collective denial.

vált az együttes elutasítás formájává.

As long as we have social policies that treat unemployment

Amíg szociálpolitikánk a munkanélküliséget

as individual failure

egyéni kudarcként kezeli,

but we don't have enough funding for programs that give people real skills

de nincs elég pénzünk az embereknek valódi szakmát nyújtó programokra

or create workplaces,

vagy állások létrehozására,

we are blind of the policymakers' responsibility.

addig nem látjuk a döntéshozói felelősséget.

As long as we stigmatize the poor as somehow passive or lazy

Amíg a szegényeket tunyának vagy lustának bélyegezzük,

but don't give people real means to get out of poverty

de nem adunk nekik eszközöket, hogy kilábaljanak a szegénységből,

other than emigrating,

csupán a kivándorlást,

we are in denial of the true causes of poverty.

addig letagadjuk a szegénység igazi okait.

And in the meantime,

Eközben mindnyájan szenvedünk,

we all suffer,

because social scientists have shown with detailed statistical data

mert társadalomkutatók

részletes statisztikai adatokkal mutatták ki,

that there are more people with both mental and physical health problems

hogy a gazdaságilag egyenlőtlenebb társadalmakban

in societies with higher levels of economic inequality.

sokkal többen küzdenek szellemi és egyúttal testi bajokkal.

So social inequality is apparently bad for not only those with least resources

A társadalmi egyenlőtlenség nyilván nemcsak a szegényeknek hátrányos,

but for all of us,

hanem mindannyiunknak is,

because living in a society with high inequality

mert erősen egyenlőtlen társadalomban élni

means living in a society with low social trust and high anxiety.

annyit tesz, mint alacsony társadalmi bizalomban és erős szorongásban élni.

So there we are.

Itt tartunk.

Mind olvasunk „segíts magadon” könyveket,

We're all reading self-help books,

we try to hack our habits,

igyekszünk szokásainkon erőt venni,

we try to rewire our brains,

agyunkat áthuzalozni,

we meditate.

meditálni szoktunk.

And it helps, of course, in a way.

Ezek valamelyest segítenek.

Self-help books help us feel more upbeat.

A „segíts magadon” könyvek földobnak.

Meditation can help us feel more connected to others spiritually.

A meditálás által jobban kötődünk lelkileg másokhoz.

What I think we need

Arra van szükségünk, hogy tudatosuljon bennünk,

is as much awareness of what connects us to one another socially,

társadalmilag mi kapcsol minket össze egymással,

because social inequality hurts us all.

mert a társadalmi egyenlőtlenség valamennyiünknek ártalmas.

So we need more compassionate social policies

Több részvétteli szociálpolitikára van szükségünk,

that are aimed less at moral education

amely nem annyira az erkölcsi oktatásra,

and more at promotion of social justice and equality.

mint inkább a társadalmi igazságosság és egyenlőség előmozdítására irányul.

Thank you.

Köszönöm.

(Applause)

(Taps)