Ethical dilemma: Should we get rid of mosquitoes? - Talya Hackett

Fordító: Nora Levay Lektor: Zsuzsanna Lőrincz

Because of the pathogens they carry,

A szúnyogok által terjesztett kórokozók évente több halálesetért felelősek,

mosquitoes are responsible for more human deaths every year than any other animal,

mint az összes többi állat és az emberek okozta halálozások együttvéve.

including other humans.

But very few of the 3,500 mosquito species

A mintegy 3500 szúnyogfajból azonban csak nagyon kevés terjeszt

actually transmit deadly diseases to humans.

emberekre halálos betegségeket.

So what if we could get rid of the most lethal mosquitoes?

Tegyük fel, hogy a legveszedelmesebb szúnyogfajoktól meg tudnánk szabadulni.

Over the last two decades,

Az elmúlt két évtizedben kutatók egy génkiszorításnak nevezett

scientists have begun conducting experiments using engineered technologies

called “gene drives” that could theoretically do just that.

géntechnológiai eljáráson dolgoztak, ami elvileg pontosan erre lenne képes.

So, should we?

Éljünk-e ezzel a lehetőséggel?

To begin grappling with this question,

Ahhoz, hogy ezt a kérdést alaposan körüljárjuk,

we have to get a sense of how the technology works.

először meg kell értenünk, hogyan működik ez a technológia.

In the usual process of inheritance,

Az öröklődés természetes módja az,

the genomes of each parent recombine randomly.

amikor a szülők génkészlete véletlenszerűen kombinálódik.

So their offspring end up with the DNA that’s a rough 50/50 mix

Így az utódok génállományukat nagyjából fele-fele arányban öröklik a szüleiktől.

from their parents.

But gene drives thwart this process and ensure they're passed on.

Génkiszorítással ez módosítható úgy, hogy egyes gének biztosan öröklődjenek.

Gene drives are found in nature but,

Génkiszorítás a természetben is létezik, kutatók azonban zárt laboratóriumokban,

using new gene-editing technology,

scientists have also begun engineering them in contained labs.

új biotechnológiai eszközök alkalmazásával megkezdték ennek tudatos létrehozását.

For example, in a 2018 study,

2018-ban kutatók szúnyogpetéken végeztek génkiszorítást.

researchers injected a gene drive into mosquito eggs

that made females sterile when they had two copies of the modified gene.

Ha egy nőivarú utód a módosított génből két kópiával rendelkezett,

Such a modification would usually disappear quickly.

Egy ilyen módosulás általában hamar eltűnne.

But it spread.

Génkiszorítással azonban elterjedt.

The modified mosquitoes passed the gene drive onto some of their offspring.

A génkiszorítással módosított szúnyogok néhány utódukba örökítették a gént.

A módosított gén, amely eredendően csak az egyik kromoszómán öröklődött,

The gene drive, which they inherited on one chromosome,

copied itself onto the other chromosome in the offspring’s sperm and egg cells,

az utódok spermiumában és petesejtjében átmásolta magát a másik kromoszómára is.

ensuring it was passed on to their offspring,

Így a második generáció már mindenképpen örökölte,

regardless of which chromosome they received.

függetlenül attól, hogy a szülőtől melyik kromoszómát kapta.

This process repeated as all males that carried the gene

Ez a folyamat ismétlődött, mivel a gént hordozó hímek

and all females that had one copy of it, continued reproducing,

és az egy kópiát hordozó nőstények párosodtak, terjesztve a génkiszorítást.

spreading the gene drive.

As they did, they produced more females that had two copies of the gene—

Ez pedig egyre több két kópiát hordozó terméketlen nőstényt eredményezett.

and would therefore sterile.

With a near 100% inheritance rate, the gene spread through the population

Közel 100%-os öröklődési ráta mellett a gén 12 generáció után elterjedt,

and within 12 generations almost all females were sterile,

szinte mindegyik nőstény terméketlen volt, és a populáció összeomlott.

and the populations crashed.

In 2020, the same team achieved a similar result

2020-ban ugyanez a kutatócsoport hasonló eredményt ért el olyan génkiszorítással,

with a gene drive that made populations male-only.

amely csak hím utódokat eredményezett.

Gene drives have proven powerful in the lab.

Laboratóriumi körülmények között a génkiszorítás nagyon eredményes.

So, implementing them in the wild is a big decision—

A természetbe való kibocsátása azonban komoly döntés,

one that’s being considered because of how the fight

amely azért megfontolandó, mert tekintetbe kell venni

against mosquito-borne diseases is going.

a szúnyogok okozta betegségek elleni küzdelem helyzetét.

Existing mosquito control measures, like insecticide-treated bed nets,

A rendelkezésre álló védekezési eszközök, például a rovarölő szerrel kezelt ágyhálók

helped reduce the number of deaths from malaria,

segítettek csökkenteni a szúnyogok által terjesztett legveszedelmesebb betegség,

the deadliest mosquito-borne disease, between 2000 and 2019.

a malária előfordulását 2000 és 2019 között.

But fatalities have begun rising again.

A halálesetek száma azonban újra emelkedni kezdett.

Many mosquitoes have developed insecticide resistance—

Sok szúnyog rezisztenssé vált,

and insecticides kill more than just mosquitoes.

illetve a rovarölő szerek a szúnyogokon kívül más rovarokat is elpusztítanak.

In addition to the first-ever malaria vaccine,

A 2021 októberében engedélyezett, első malária elleni vakcina mellett

approved in October of 2021,

many see promise in gene drives.

sokan a génkiszorítás technológiában látnak lehetőséget.

Experts are researching what it would look like to specifically target

Szakemberek azt kutatják, hogy lehetne ezt a technológiát célzottan,

the deadliest mosquito populations with this technology.

a legveszedelmesebb szúnyogfajok elleni küzdelemben bevetni.

Like Anopheles gambiae, for instance:

Ilyen pl. az Anopheles gambiae faj:

the species overwhelmingly responsible for spreading malaria in Equatorial Africa,

a betegség terjedésének fő felelőse Afrika egyenlítői részén,

which experiences the vast majority of mosquito-related fatalities.

amely a malária okozta halálozások legtöbbjét szenvedi el.

The idea is that, when a gene-drive-affected population

Az elképzelés szerint ha az Anopheles gambiae faj egyedszáma

of Anopheles gambiae drops low enough,

génkiszorítással eléggé lecsökken,

it would break the malaria transmission cycle.

az megtörné a malária gazdacseréjének ciklusát.

But before gene drive mosquitoes are actually released into the wild,

Mielőtt azonban a génmódosított szúnyogokat kibocsátanánk a természetbe,

some big questions need answers.

néhány nagyon fontos kérdésre választ kell adnunk.

Like, could gene drives cross into and cause the collapse of non-target species?

Képes lenne-e a módosított gén átjutni nem célszervezet fajokba,

és ezáltal megsemmisíteni azokat?

It doesn’t seem that many mosquito species interbreed,

Ugyan nem jellemző a szúnyogfajok közötti párosodás,

making this unlikely,

ami valószínűtlenné teszi a génszökést,

but scientists are conducting research to be certain.

kutatók mégis kísérletekkel próbálnak megbizonyosodni erről.

And how might a mosquito population’s collapse affect ecosystems?

Kérdés az is, hogy egy szúnyogpopuláció összeomlása hogyan hathat ökoszisztémákra.

One team is examining the feces and stomach contents

Ghánában egy kutatócsoport rovarevő fajok ürülékét és gyomortartalmát vizsgálva

of insectivores in Ghana to gauge the role of Anopheles gambiae in local food webs.

próbálja meghatározni az Anopheles gambiae faj

helyi táplálékláncokban betöltött szerepét.

And researchers are investigating

Kutatók azt is tanulmányozzák,

whether suppressing populations could make other insects more vulnerable

hogy egyes populációk visszaszorítása sérülékenyebbé tenne-e más rovarfajokat,

or leave a niche open that a harmful species could occupy.

valamint a felszabaduló ökológiai niche képe-e utat nyitni egyéb káros fajoknak.

Scientists are also exploring alternatives to population collapse,

Olyan egyéb lehetőségeket is vizsgálnak, amik nem okoznák populációk összeomlását.

like gene drives that instead make mosquitoes resistant

Így például azt a génmódosítást, amivel a szúnyogok rezisztenssé válnak

to the malaria parasite.

a maláriát okozó parazitával szemben.

And others are developing countermeasures to reverse

Mások ellentétesen ható mechanizmusokon dolgoznak, hogy szükség esetén

the effects of gene drives if needed.

a génkiszorítás hatása visszafordítható legyen.

Meanwhile, some people have called for gene drive research to halt

Mindeközben vannak, akik a génkiszorítás kutatásának leállítását kérik,

out of concern for the possible consequences.

a lehetséges következményekkel kapcsolatos aggályok miatt.

This raises another question: who should decide whether to release gene drives?

Felmerül a kérdés: kinek kellene meghozni a döntést a génkiszorítás kibocsátásáról?

It’s essential that communities, scientists, regulators,

Elengedhetetlen, hogy a közösségek, kutatók, szabályozó testületek

and governments of the countries most affected by mosquito-borne diseases

és a szúnyogokkal terjedő betegségektől leginkább sújtott országok kormányai

be highly involved in the research and decision-making processes.

mind a kutatásba, mind a döntéshozatalba aktívan be legyenek vonva.

Conversations are currently underway at all levels

Jelenleg minden szinten párbeszéd zajlik azért,

to establish a system to manage this new area of research—

hogy megalakuljon az a rendszer,

amely hatékonyan kezeli ezt az új tudományterületet –

and the ethical questions it carries.

és az ehhez kapcsolódó etikai kérdéseket.