Why is Herodotus called “The Father of History”? - Mark Robinson

Fordító: Péter Pallós Lektor: Reka Lorinczy

Óriási aranyásó hangyák,

dühödt király, aki elrendeli: mérjenek a tengerre 300 korbácsütést,

a híres költőt a vízbefúlástól megmentő delfin.

Ez csak néhány történet az i.e. 5. században élt ókori görög író,

Hérodotosz Történelem c. művéből.

Nem biztos, hogy minden pont úgy esett,

ahogy Hérodotosz leírta,

de műve forradalmasította a múltról szóló följegyzések módszerét.

Hérodotosz előtt a múltat események soraként jegyezték föl,

és nemigen kísérelték meg indokolni őket mással,

mint hogy "fogadjuk el az eseményeket mint istenek akaratát".

Hérodotosz mélyebb, racionálisabb magyarázatra törekedett,

ezért új szemléletre váltott:

"Hogy megértsük az események okát, vizsgáljuk meg őket mindkét oldalról!"

Hérodotosz bár görög volt, szülővárosa, Halikarnasszosz

az Óperzsa Birodalom területén feküdt.

Úgy nőtt föl, hogy közben az erős perzsák

és a csekélyebb számú görögök folyton háborúztak.

Úgy döntött, hogy mindent megtud a tárgyról.

Hérodotosz leírása szerint a perzsa háborúk i.e. 499-ben kezdődtek,

amikor az athéniak segítették a perzsa uralom ellen lázadó görögöket.

490-ben Dareiosz perzsa király bosszúhadjáratot indított Athén ellen.

De a maratoni csatában a görögök váratlanul győzelmet arattak.

Tíz évvel később Dareiosz fia, Xerxész vezetésével a perzsák visszatértek,

hogy egész Hellászt elfoglalják.

Hérodotosz szerint amikor Xerxész megjött,

milliós hadának eleinte

a Thermopülai-szorost uraló, 300 spártai vezette görög erők ellenálltak.

A perzsák nagy áldozatok árán

megölték a spártaiakat és királyukat, Leónidaszt.

E vereség azóta a gyengébb fél hősiességének szimbóluma.

Néhány héttel később a görög flotta csellel győzte le a perzsát,

mert arra kényszerítette, hogy az Athén melletti keskeny csatornán vívjon csatát.

A perzsák vereséget szenvedtek, Xerxesz elmenekült, s többé nem tért vissza.

Hogy megokolja, miért tört ki a háború, és miért arattak diadalt a görögök,

Hérodotosz az egész mediterrán térségből gyűjtött történeteket.

Följegyezte a görögök s más népek tetteit,

mielőtt elenyésznének az idő múlásával.

A Történelem e híres mondattal kezdődik:

"A Halikarnasszoszi Hérodotosznak kutatásai össze vannak itt gyűjtve. "

A könyvnek a Kutatások címet adja,

így különböző történeteket ír le,

némelyek komolyak, mások kevésbé.

Pl. följegyezte a perzsa udvar belső vitáit,

az egyiptomi repülő kígyók meséjét

és a krokodilfogásra vonatkozó gyakorlati tanácsokat.

A kutatás e módszerét görögül autopsianak nevezik,

ami személyes megfigyelést jelent.

Hérodotosz volt az első író,

aki a múltat maga gyűjtötte bizonyítékok:

opsis, azaz színrevitel, szemtanú beszámolója,

akoe, azaz mendemonda

és ta legomena, azaz hagyomány alapján vizsgálta.

Használta még a a gnomet, a véleményt

az eseményből következtetések levonására.

A korai könyvolvasók nagy része valójában hallgató volt.

A Történelem eredetileg 28 részből állt,

kb. négy óra hosszat tartott egy-egy részt felolvasni.

A görögök befolyásának és hatalmának erősödésével

Hérodotosz írása és történelemszemlélete elterjedt a Földközi-tenger vidékén.

Hérodotosz első történészként nem volt tökéletes.

Néha kedvezőbb színben tüntette föl a görögöket, mint a perzsákat,

és néha elhamarkodva hitt el egyes hallott történeteket,

melyek bővében voltak pontatlanságoknak.

De a mai leletek megmagyarázzák

némely meghökkentő állítását.

Pl. létezik egy himalájai mormotafaj,

amely ásás közben aranyport szór.

A mormota szó óperzsa nyelven majdnem úgy hangzik, mint a hangya,

ezért eshetett Hérodotosz a hibás fordítás áldozatául.

Mindent egybevetve, ahhoz képest,

hogy Hérodotosz teljesen új stílusban írt, figyelemre méltóan tette.

A történelem mind a mai napig

a történészek elfogultságától és hibáitól szenved.

Hérodotoszt a módszere és alkotókészsége érdemesítette a címre,

amellyel a római Cicero ruházta föl századokkal később:

"a történelem atyja", pater historiae.