Why is Aristophanes called "The Father of Comedy"? - Mark Robinson

Fordító: Andi Vida Lektor: Zsuzsanna Lőrincz

At the annual Athenian drama festival in 426 BC,

Időszámításunk előtt 426-ban, az éves athéni drámafesztiválon

a comic play called The Babylonians,

bemutattak egy komédiát, a címe: Babilóniaiak.

written by a young poet named Aristophanes,

Egy ifjú költő írta, bizonyos Arisztophanész,

was awarded first prize.

és a darab első díjat nyert.

But the play’s depiction of Athens’ conduct during the Peloponnesian War

Ám ahogy jellemezte Athén viselkedését a peloponnészoszi háború idején,

was so controversial that afterwards,

az annyira megosztó volt, hogy később egy politikus,

a politician named Kleon took Aristophanes to court

Kleón beperelte őt, mondván:

for "slandering the people of Athens in the presence of foreigners."

"idegenek jelenlétében rágalmazza az athéni népet."

Aristophanes struck back two years later with a play called The Knights.

A szerző két év múlva visszavágott A lovagok című komédiával.

In it, he openly mocked Kleon,

Ebben nyíltan gúnyolta Kleónt,

ending with Kleon’s character working as a lowly sausage seller

a végén úgy ábrázolja darabbéli megfelelőjét,

hogy a város kapuin kívülre szorítja közönséges kolbászárusként.

outside the city gates.

This style of satire was a consequence

A szatírának e stílusa az 5. századi korlátlan demokrácia

of the unrestricted democracy of 5th century Athens

következménye volt,

and is now called "Old Comedy."

és ma úgy hívjuk: ókomédia.

Aristophanes’ plays, the world’s earliest surviving comic dramas,

Arisztophanész drámái, a világ legrégibb fennmaradt komédiái

are stuffed full of parodies, songs, sexual jokes, and surreal fantasy.

tele vannak paródiával, dalokkal, sikamlós tréfákkal, szürreális elemekkel.

They often use wild situations,

Gyakran él elképesztő helyzetekkel,

like a hero flying to heaven on a dung beetle,

például az egyik hőse ganajtúró bogáron repül az égbe,

or a net cast over a house to keep the owner’s father trapped inside,

vagy hálót vetnek egy házra, így fogják el a tulajdonos apját, aki ott él,

in order to subvert audience expectations.

hogy ezekkel meghökkentse a közönséget.

And they’ve shaped how comedy’s been written and performed ever since.

Ezek az eszközök máig meghatározták a komédia stílusát és előadásmódját.

The word "comedy" comes from the Ancient Greek "komos," – revel,

Maga a "komédia" szó az ógörög "kómosz" (víg, féktelen vallási menet),

and "oide," – singing,

és "oidé" (dal) szóösszetételből ered,

and it differed from its companion art form, "tragedy" in many ways.

sok mindenben különbözik párjától, a tragédiától.

Where ancient Athenian tragedies dealt with the downfall of the high and mighty,

Míg az ókori athéni tragédiák végén elbukik a magasztos és fenséges,

their comedies usually ended happily.

addig a komédiák többnyire jól végződnek.

And where tragedy almost always borrowed stories from legend,

És míg a tragédiák általában mítoszokból veszik alaptörténetüket,

comedy addressed current events.

a komédiák aktuális eseményekre reagálnak.

Aristophanes’ comedies celebrated ordinary people and attacked the powerful.

Arisztophanész komédiái a közembereket népszerűsítik, a hatalmaskodók elbuknak.

His targets were arrogant politicians,

Kipécézi az arrogáns politikusokat,

war-mongering generals,

a háborúval kufárkodó hadvezéreket,

and self-important intellectuals,

az öntelt filozófusokat,

exactly the people who sat in the front row of the theatre,

pontosan azokat, akik ott ültek a nézőtér első sorában,

where everyone could see their reactions.

akiknek mindenki láthatta a reakcióit.

As a result, they were referred to as komoidoumenoi:

Ennek hatására elnevezték őket komoidoumenoszoknak:

"those made fun of in comedy."

"akik nevetség tárgyai a komédiában."

Aristophanes’ vicious and often obscene mockery

Arisztophanésznál a maró és gyakran obszcén gúny

held these leaders to account, testing their commitment to the city.

a vezérekre irányította a figyelmet, tesztelte vezetői elkötelezettségüket.

One issue, in particular, inspired much of Aristophanes’ work:

Volt egy téma, ami különösen sok mű megírására ihlette:

the Peloponnesian War between Athens and Sparta.

az Athén és Spárta közt folyó peloponnészoszi háború.

In Peace, written in 421 BC,

A 421-ben írt Béke című darabjában

a middle-aged Athenian frees the embodiment of peace from a cave,

egy középkorú athéni polgár kiszabadítja a béke istennőjét egy barlangból,

where she’d been exiled by profiteering politicians.

ahová a haszonleső politikusok száműzték.

Then, in the aftermath of a crushing naval defeat for Athens in 411 BC,

Később, 411-ben, az athéni hajóflotta vereségével egy időben

Aristophanes wrote "Lysistrata."

megírta a Lüszisztratét.

In this play, the women of Athens grow sick of war

Ebben a darabban az athéni nők megelégelik az örökös háborúskodást,

and go on a sex strike until their husbands make peace.

és testük megtagadásával kényszerítik békekötésre a férjeiket.

Other plays use similarly fantastic scenarios to skewer topical situations,

Máshol is fantasztikus jelenetekkel állítja pellengérre a helyi szituációkat,

such as in "Clouds,"

például a Felhőkben.

where Aristophanes mocked fashionable philosophical thinking.

Ebben a műben a kor népszerű filozófiai gondolkodását gúnyolja ki.

The hero Strepsiades enrolls in Socrates’s new philosophical school,

Főhőse, Sztrepsziadész beiratkozik Szókratész új filozófiai iskolájába,

where he learns how to prove that wrong is right

ahol megtanulja annak bizonyítását, hogy a rossz jó,

and that a debt is not a debt.

az adósság pedig nem adósság.

No matter how outlandish these plays get, the heroes always prevail in the end.

Bármennyire különösek is ezek a darabok, hősei a végén mindig győzedelmeskednek.

Aristophanes also became the master of the parabasis,

Arisztophanész a parabaszisz mesterévé is vált,

a comic technique where actors address the audience directly,

ez egy komikus stíluselem: a színészek közvetlenül szólnak a nézőkhöz,

often praising the playwright or making topical comments and jokes.

gyakran a szerzőt magasztalják, alkalmi megjegyzéseket, tréfákat sütnek el.

For example, in "Birds,"

A Madarak című darabban például

the Chorus takes the role of different birds

a Kórus különféle madarakat testesít meg,

and threatens the Athenian judges that if their play doesn’t win first prize,

akik megfenyegetik az athéni bírákat: ha a darab nem kap első díjat,

they’ll defecate on them as they walk around the city.

akkor a fejükre fognak tojni, miközben a városban sétálgatnak.

Perhaps the judges didn’t appreciate the joke,

Meglehet: a bírák nem értékelték a tréfát,

as the play came in second.

mivel a darab csak második díjas lett.

By exploring new ideas

Arisztophanész új ötleteivel,

and encouraging self-criticism in Athenian society,

és azzal, hogy önkritikára buzdított az athéni társadalomban,

Aristophanes not only mocked his fellow citizens,

nemcsak polgártársait gúnyolta,

but he shaped the nature of comedy itself.

hanem a komédia műfaját is megteremtette.

Hailed by some scholars as the father of comedy,

Egyes kutatók a komédia atyját tisztelik benne,

his fingerprints are visible upon comic techniques everywhere,

mindenütt észrevehető nyomokat hagyott a komédia válfajain,

from slapstick

a bohózattól kezdve

to double acts

a komikus duettig,

to impersonations

megszemélyesítésig,

to political satire.

politikai szatíráig.

Through the praise of free speech and the celebration of ordinary heroes,

Drámái nemcsak megnevettették, de el is gondolkodtatták a közönséget

his plays made his audience think while they laughed.

a szólásszabadság dicséretével és a hétköznapi hősök ünneplésével.

And his retort to Kleon in 425 BC still resonates today:

Még ma is elevenen cseng, ahogy Kr. e. 425-ben visszavágott Kleónnak:

“I’m a comedian, so I’ll speak about justice,

"Komédiás vagyok, így az igazságról szólok,

no matter how hard it sounds to your ears.”

nem érdekel, mennyire bántja füleid."