What is hysteria, and why were so many women diagnosed with it? - Mark S. Micale

Fordító: Krisztina Kálnay Lektor: Zsófia Herczeg

Do you ever feel tired? Overwhelmed?

Előfordult már, hogy fáradt voltál, minden a nyakadba szakadt?

Nervous? Depressed?

Hogy ideges, esetleg levert voltál?

Do you have headaches, dizziness, cramps, difficulty breathing?

Fájt a fejed, szédültél, görcsölt a hasad vagy nehezen kaptál levegőt?

From 300 BCE to the early 1900s,

Ha i. e. 300 és az 1900-as évek eleje között

if you answered yes to these questions and you had a uterus,

ezekre a kérdésekre igennel válaszolt bárki,

akinek méhe volt,

a European or American doctor would likely diagnose you with hysteria.

egy európai vagy amerikai orvos

minden bizonnyal hisztériát állapított volna meg nála.

No, not mass hysteria.

Nem, nem tömeghisztériát,

Ladylike hysteria.

hanem női hisztériát.

The catch-all term “hysteria” was used by physicians, who were mostly men,

Az orvosok, akik többnyire férfiak voltak, a „hisztéria” gyűjtőfogalmat használták

to describe just about any unexplainable medical condition

a nőbetegek által elszenvedett

mindenféle megmagyarázhatatlan egészségügyi állapot leírására.

suffered by female patients.

By some interpretations,

Egyes értelmezések szerint

being a woman was itself long considered a pathology

maga a női lét sokáig olyan kórnak számított,

from which all kinds of problems arose.

amely mindenféle egyéb problémához vezetett.

Throughout its long history, hysteria was used as a cultural signifier

Hosszú története során a hisztériát jelzőként használták mindarra,

for what men with authority found contemptible and incomprehensible

amit a hatalommal rendelkező férfiak megvetendőnek és érthetetlennek találtak

in the behavior of women who lacked, or tried to exercise, power.

a hatalommal nem rendelkező

vagy a hatalmat gyakorolni próbáló nők viselkedésében.

The term hysteria is derived from the Greek word for uterus,

A hisztéria kifejezés a görög méh szóból származik,

and was first used in the 4th century BCE.

és először az i. e. 4. században használták.

Drawing on earlier Egyptian beliefs, and not a great deal of medical rigor,

A görögök egyiptomi hiedelmekre támaszkodva

és az orvoslás ismereteit nagyjából figyelmen kívül hagyva

the Greeks viewed hysteria as a malady of the womb,

a hisztériát az anyaméh betegségének tekintették.

arguing that the uterus could dislodge and move throughout the body,

Meg voltak győződve arról, hogy a méh elmozdulhat a helyéről

causing a variety of ailments.

és vándorolhat a testben, különféle betegségeket okozva.

They believed the uterus wandered because it longed to bear children,

Úgy vélték, hogy a méh azért vándorol, mert gyermekkihordásra vágyik,

and for that reason,

emiatt leggyakrabban a hajadon nőket diagnosztizálták hisztériával.

unmarried women were the most likely to get a hysteria diagnosis.

The usual prescription was immediate marriage, impregnation,

Az előírt gyógyír azonnali házasság, teherbeesés

or the use of uterine fumigations

vagy méhfüstölés volt,

to entice the rebellious organ back into place.

mellyel a lázadó szervet igyekeztek a helyére visszacsalogatni.

By the 2nd century CE,

Az i. sz. 2. századra a római orvosok

Roman physicians rejected the wandering womb theory.

elutasították a vándorló méh elméletét,

But they still viewed the uterus as the source of hysteria,

de továbbra is a méhet tekintették a hisztéria forrásának.

believing, without much evidence, that it produced a secretion similar to semen,

Bár nem igazán volt erre bizonyítékuk,

azt hitték, a méh a spermához hasonló váladékot termel,

which— if not released— corrupted the blood and irritated the nerves.

amely ha nem szabadulhat ki, megrontja a vért és irritálja az idegeket.

As a result, midwives would often treat hysteria by manually inducing orgasms

Ennek eredményeként a bábák gyakran úgy kezelték a hisztériát,

hogy pácienseiknél manuálisan orgazmust idéztek elő.

in female patients.

By the late Middle Ages, Christianity had spread throughout Europe,

A késő középkorra a kereszténység Európa-szerte elterjedt,

and its influence had likewise infiltrated Western medical practice.

és befolyása a nyugati orvosi gyakorlatba is beszivárgott.

Physicians started to posit that hysteria was a malady not of the womb,

Az orvosok azt feltételezték, hogy a hisztéria nem az anyaméh,

but of the soul, and reflected Satanic influence.

hanem a lélek betegsége, és a Sátán műve.

Doctors continued to dismiss women’s symptoms and pain,

Továbbra is figyelmen kívül hagyták a nők tüneteit és fájdalmát,

now misogynistically shifting the blame to their supposed inherent weak wills

nőgyűlölő módon a nők feltételezett gyenge akaratát

and susceptibility to sin.

és bűnre való fogékonyságát hibáztatták.

This situation worsened through the 16th and 17th centuries,

A helyzet a 16. és 17. században tovább romlott, mivel a nőket,

as women, especially those who didn’t conform to social expectations,

különösen azokat, akik nem feleltek meg a társadalmi elvárásoknak,

risked being accused of witchcraft, which often carried heavy consequences.

boszorkánysággal vádolták, ami gyakran súlyos következményekkel járt.

In late Victorian Europe and North America,

A késő viktoriánus Európában és Észak-Amerikában

some medical doctors started arguing that hysteria’s true origin

egyes orvosok azt állították, hogy a hisztéria valódi forrása

lay not in the body or soul, but rather, in the mind.

nem a testben vagy a lélekben, hanem az elmében rejlik.

Middle class women, facing intense demands of social respectability

A középosztálybeli nőket, akiknek szigorú elvárásoknak kellett megfelelniük

and strict codes of sexual conduct,

mind a társadalmi megbecsültség, mind a szexuális magatartás szempontjából,

were often referred to “nerve doctors”

gyakran „idegorvosokhoz” irányították,

who’d use isolating and unfounded rest cures

akik betegeiket elszigetelve, orvosilag megalapozatlan pihenőkúrákkal kezeltek

to treat any emotional and psychological distress.

minden érzelmi és pszichológiai zavart.

When writing her semi-autobiographical short story, “The Yellow Wallpaper,”

Charlotte Perkins Gilman „A sárga tapéta” című,

félig önéletrajzi ihletésű novellája megírásakor

Charlotte Perkins Gilman drew from the distressing treatment she underwent

abból a gyötrelmes kezelésből merített,

for her so-called hysterical tendencies.

amelyen állítólagos hisztérikus hajlamai miatt esett át.

The narrator, suffering from what would now likely be diagnosed

A narrátor, akit ma valószínűleg

szülés utáni depresszióval diagnosztizálnának, leírja,

as postpartum depression,

describes being confined alone in an attic

hogy egy padlásszobába zárták,

és megtagadnak tőle minden szellemi tevékenységet,

and being denied any intellectual activity,

including reading or writing.

beleértve az olvasást és az írást.

Around this same time, Sigmund Freud was rising to fame.

Sigmund Freud ebben az időben kezdett hírnevet szerezni.

He believed hysteria, like other nervous conditions,

Úgy vélte, hogy a hisztériát, más idegbetegségekhez hasonlóan,

was caused by repressed emotional trauma.

elfojtott érzelmi traumák okozzák.

His treatment required drawing these memories out of the unconscious

A kezeléshez ezeket az emlékeket elő kellett hívni a tudattalanból,

so they could be acknowledged and addressed.

hogy azonosítani és gyógyítani tudják őket.

Freud also dismissed the idea that hysteria was unique to women.

Freud azt az elképzelést is elvetette, hogy a hisztéria csak nőknél fordul elő.

Belief in “male hysteria” became prominent during and after the First World War,

A „férfi hisztéria” létezésének elismerése az első világháborúra és az utánra tehető,

but was framed as the more masculine-sounding “shell shock.”

de férfiasabb hangzású köntösbe öltöztették,

így lett a neve „tüzérségi sokk”.

Over the 20th century,

A 20. század folyamán a hisztéria kifejezést

the term hysteria was slowly replaced by specific, less gendered diagnoses,

lassan felváltották olyan specifikus, kevésbé nemi alapú diagnózisok,

including anxiety, depression, PTSD, and epilepsy.

mint a szorongás, a depresszió, a PTSD és az epilepszia.

And hysteria was officially removed

A hisztériát 1980-ban hivatalosan eltávolították

from the “Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders” in 1980.

a „Mentális zavarok diagnosztikai és statisztikai kézikönyvéből”.

Today, most scholars argue that the blanket disease hysteria

Manapság a legtöbb szakember azt állítja,

hogy a hisztéria kezdettől az orvosok képzeletének szüleménye volt.

was always a figment of doctors’ imaginations.

As outright medical sexism declined, so did its diagnosis.

Ahogy a szexizmus lassan elszivárgott az orvostudományból,

a hisztériadiagnózisok száma is csökkent.

Nevertheless, its legacy reflects Western medicine’s

Azonban nyomokban még ma is érezhető annak hatása,

long, storied, and ongoing history

hogy a nyugati orvostudomány évszázadokon át

of misattributing and trivializing women’s pain.

félreértelmezte és elbagatellizálta a nők fájdalmát.