How often should you get a flu shot? - Melvin Sanicas

Fordító: Péter Pallós Lektor: Zsuzsanna Lőrincz

Kutatók egész évben a világ több száz kórházában

influenzás betegektől gyűjtenek mintákat,

és egyetlen célból küldik tovább őket a legjobb víruskutatási szakértőknek:

tervezzék meg a következő influenza-időszak oltóanyagát.

De miért kell évente megújítani?

A mumpsz és a rózsahimlő elleni vakcinák két korai oltással

életre szóló védelmet nyújtanak.

Az influenza mitől más?

Két tényező miatt kemény ellenfél.

Egyrészt, a vírusnak több mint 100 altípusa van,

s az éppen terjedők időszakról időszakra változnak.

Másrészt, genetikai kódja miatt sok más vírusnál

gyorsabban mutálódik.

Az influenza úgy terjed, hogy a gazda sejtjeit vírusgyárrá alakítja.

Amikor a gazdasejt elnyeli a vírust, a vírus kilöki a sejt génanyagát,

s ezzel megnyílik az útja a sejtmag felé.

Ott a normális esetben a gazda génjeit másoló sejtgépezet

a vírus génjeit kezdi másolni,

s egyre több vírust állít elő.

Az új vírusok mindaddig tömörödnek a sejtbe, amíg ki nem reped;

s a kiáramló vírusok megfertőzik a többi sejtet.

A legtöbb vírus ezt a módszert követi.

Az influenza azért cseles, mert génanyaga nem a DNS,

hanem egy RNS nevű hasonló vegyület.

Az RNS-vírusok sokkal gyorsabban képesek mutálódni.

Amikor a sejt szintetizálja a DNS-t,

a beépített korrektor fölismeri s kijavítja a hibákat,

de az RNS-szintézisnek nincs ilyen biztonsági mechanizmusa.

Ha hiba csúszik be, nem javítják, hanem új vírustörzs-változat készül.

Miért gond ez?

Mert az oltóanyagok hatékonysága a fölismerés függvénye.

Az oltóanyag antigén nevű,

a vírus felületén található alkotórészt is tartalmaz.

A test idegennek tekinti e részeket,

és ún. antitest-vegyületek termelésével reagál,

amelyek pont illenek az antigénekhez.

Amikor a beoltott személy találkozik a vírussal,

az antitestek segítik az immunrendszert a fenyegetés fölismerésében,

s gyorsan mozgósítják a fertőzés megelőzésére.

Az antigének influenzatörzsenként különbözők.

Ha a védőoltás az immunrendszert az egyik törzsre készítette fel,

egy másik ettől még beosonhat.

Még ugyanazon influenzatörzsnél is

a gyors génmutációk olyannyira megváltoztathatják a felületüket,

hogy az antitestek nem ismerik föl őket.

Hogy az ügy még bonyolultabb legyen,

két vírustörzs kombinációjából teljesen más – hibrid – vírus keletkezik.

Ettől az oltóanyag előállítása olyan,

mintha mozgó és átváltozó célpontot akarnánk eltalálni.

A kutatók ezért gyűjtenek folyton adatokat,

hogy éppen melyik vírustörzs fertőz,

s megvizsgálják, hogy mennyire mutálódott

az előző évek változataihoz képest.

A WHO évente kétszer összehívja a szakértőket

az adatok elemzésére,

egy-egy tanácskozást tart a két féltekén.

A kutatók eldöntik, melyik törzs kerüljön

a kérdéses időszak négykomponensű oltóanyagába.

Az influenza megtévesztő manőverei dacára

az elmúlt években a szakértők előrejelzései nagyrészt helytállók voltak.

Még a törzsek további mutálódása esetén is az oltóanyag elég közeli ahhoz,

hogy a beoltott, de mégis megbetegedett személy betegsége

enyhébb s gyorsabb lefolyású legyen, mint oltás nélkül.

Az oltás a közösségben élő más személyeket is védi,

akik beoltása orvosilag ellenjavallt,

mert a környezetükben élők nem lesznek vírushordozók.

Ez az ún. nyájimmunitás.

Az oltástól nem kapjuk meg az influenzát;

mert hatástalanított vírust tartalmaz, amely nem betegíthet meg.

Oltás után esetleg levertnek érezzük magunkat, testünk sajog,

de ez nem fertőzéstől van,

hanem a normális immunreakciótól.

A világ bizonyos részein nem oltanak, hanem belélegeztetik a vakcinát,

amely legyengített élő vírusból áll.

A legtöbb emberre ez sem veszélyes.

Az oltás csak a károsodott immunrendszerűeknek kockázatos,

de őket nem élő vírust tartalmazó anyaggal oltják.

A kutatók dolgoznak univerzális influenza-oltóanyag kifejlesztésén,

amely bármely törzs, még a mutáltak ellen is védelmet nyújt.

De addig folyik a vadászat a következő időszak törzsére.