5 philosophers on anger - Delaney Thull

Fordító: Nikolett Kovács Lektor: Reka Lorinczy

Anger is a complicated emotion.

A harag egy bonyolult érzelem.

It can feel reasonable and righteous or impulsive and uncontrollable.

Érződhet észszerűnek és jogosnak vagy impulzívnak és irányíthatatlannak.

But is it ever morally right to be angry? And if so, when?

De vajon erkölcsileg helyes-e mérgesnek lenni? És ha igen, mikor?

One of the most foundational understandings of anger

A harag egyik legalapvetőbb értelmezése

comes from the Greek philosopher Aristotle

Arisztotelész görög filozófustól származik,

who proposed an idea called “the doctrine of the mean.”

aki „az arany középút” elnevezésű ötletet javasolta.

In this model, there’s a sweet spot for our actions and emotional reactions,

Ebben a modellben ideális tartománya van tetteidnek és érzelmi reakcióidnak,

and it's up to you to develop practical wisdom about when you should feel what

és rajtad múlik, hogy bölcsen urald

and how strongly to feel it.

mikor, mit és milyen erősen érzel.

For example, let’s say you’re going to sleep early

Tegyük fel például, hogy korán lefekszel,

because you have an important meeting tomorrow

mert másnap fontos találkozód van,

and your neighbor just started blasting music.

és a szomszédod ekkor kezd zenét bömböltetni.

If you can’t sleep, you might botch your meeting,

Ha nem tudsz aludni, elronthatod a találkozót,

so feeling angry is definitely understandable.

így a düh határozottan érthető.

But how much anger should you feel? And what actions, if any, should you take?

De mennyi haragot kell érezned? És milyen lépéseket kellene tenned?

To answer these questions, Aristotle would need to know more details.

E kérdések megválaszolásához Arisztotelésznek többet kell tudnia.

Have you previously talked to your neighbor about this issue?

Beszéltél már korábban a szomszédoddal erről a kérdésről?

Is it a reasonable time to be playing music?

Észszerű-e most zenét játszani?

Is your neighbor trying to antagonize you, or are they just enjoying their evening?

A szomszédod szándékosan idegesít, vagy csak élvezik az estét?

Relying on practical wisdom in Aristotle’s case-by-case approach

Észszerű az egyének közötti konfliktusok kezelésében

makes a lot of sense for navigating interpersonal conflicts.

az Arisztotelész által javasolt gyakorlati bölcsességre támaszkodni.

But what about when there’s no one to blame for your anger?

De mi van akkor, ha senkit nem tudsz okolni a dühödért?

Imagine a tornado completely destroys your house

Képzeld el, hogy egy tornádó elpusztítja a házadat,

while your neighbor’s home is untouched.

míg a szomszéd otthona érintetlen marad.

No amount of anger can undo the disaster,

Semmilyen harag sem tudja visszacsinálni a katasztrófát,

and there isn’t really a suitable target for your frustration.

és nincs is igazán megfelelő célpont a frusztrációdra.

Yet for the ancient Stoics,

Az ősi sztoikusok számára azonban

the tornado and the noisy neighbor are basically identical.

a tornádó és a zajos szomszéd alapvetően azonos.

The Stoics believed life is like an uncontrollable cart we’re all tied to,

A sztoikusok úgy gondolták, hogy az élet olyan,

mint egy irányíthatatlan kocsi,

and we can either learn to go with the flow

és vagy megtanulhatunk haladni a menettel,

or hurt ourselves fighting its momentum.

vagy árthatunk magunknak, ha szembeszállunk vele.

Logikájuk szerint mindannyian a sors szeszélyeinek vagyunk kitéve,

In their logic, we all live at the whims of fate,

and our actions can never actually change things—

és tetteink soha nem változtatják meg az eseményeket -

whether it's a natural disaster or how others act towards us.

legyen szó természeti katasztrófákról, vagy hogyan bánnak velünk mások.

So Stoics believe anger is always wrong,

Tehát a sztoikusok úgy vélik, hogy a harag mindig rossz,

since it causes pain and is ultimately futile.

mivel fájdalmat okoz, és végülis hiábavaló.

The 8th century Indian Buddhist philosopher Śāntideva

A 8. századi indiai buddhista filozófus, Śāntideva

also questioned our free will and the value of anger,

szintén megkérdőjelezte szabad akaratunkat és a harag értékét,

arguing that because people often lack rational control over their emotions,

és azzal érvelt, hogy mivel az emberek gyakran nem tudják

racionálisan irányítani az érzelmeiket,

we should endeavor not to let their anger and cruelty spread to us.

törekednünk kellene, hogy haragjuk és kegyetlenségük ne terjedjen ránk.

But even if it’s hard for us to control our anger,

De még ha nehéz is irányítani a haragunkat,

there might be something we can learn from it.

lehet, hogy tanulhatunk belőle valamit.

Philosopher PF Strawson’s theory of reactive attitudes

PF Strawson filozófus reaktív attitűdök elmélete szerint

suggests that experiencing anger is a natural part of human psychology

a harag megtapasztalása az emberi pszichológia természetes része,

that helps us communicate blame and hold each other accountable.

amely segít nekünk kommunikálni a vádakat és egymást felelősségre vonni.

In this model, anger can be an important part

Ebben a modellben a harag fontos része lehet annak,

of letting us know when something immoral is happening,

hogy tudassa velünk, ha valami erkölcstelen történik,

so removing it would impair our social lives and moral communities.

így a harag eltávolítása rontaná szociális életünket és erkölcsi közösségeinket.

But finding the right response to those psychological alarm bells can be tricky.

De nehéz lehet megtalálni a megfelelő választ ezekre a pszichológiai jelzésekre.

For instance, if you were supervising cruel, disrespectful young children,

Például, ha bántó, tiszteletlen kisgyermekeket felügyelnél,

it might be natural to feel anger,

természetes lehet haragot érezni,

but it would be wrong to treat their moral mistakes

de helytelen lenne erkölcsi hibáikat úgy kezelni,

like those of fully formed adults.

mint a felnőttekét.

So when should you act on anger?

Tehát mikor kell cselekedni a harag miatt?

And can it ever help change things for the better?

És segíthet-e a düh valaha jobbá tenni a dolgokat?

Let's imagine your community is experiencing serious health issues

Képzeld el, hogy közösséged súlyos egészségügyi problémákkal küzd,

because a nearby factory is illegally polluting the water supply.

mert egy közeli gyár illegálisan szennyezi a vízellátást.

A long tradition in political philosophy argues that the righteous anger

A politikai filozófia hosszú hagyománya szerint az igazságos harag,

often invoked by witnessing this kind of injustice

amit gyakran igazságtalanság észrevétele idéz elő,

can be invaluable for fueling change and motivating community action.

felbecsülhetetlen értékű lehet változások és a közösségi fellépés ösztönzésében.

In unjust situations like this,

Az ilyen igazságtalan helyzetekben

it could be a moral mistake to suppress your anger,

erkölcsi hiba lenne elnyomni a haragot,

instead of channeling it into positive action.

ahelyett, hogy pozitív tettekké változtatnánk.

But other philosophers argue that anger has an inherent negative element

Más filozófusok azonban azzal érvelnek, hogy a haragnak van egy velejáró

that limits its transformative power.

negatív eleme, amely korlátozza átalakító erejét.

Philosopher Martha Nussbaum pointed out that famous civil rights activists

Martha Nussbaum filozófus rámutatott arra, hogy híres polgárjogi aktivisták,

such as Gandhi, Nelson Mandela, and Martin Luther King Jr

mint Gandhi, Nelson Mandela és Martin Luther King Jr.,

warned that giving yourself over to even the most righteous anger

figyelmeztettek arra, hogy ha átadod magad akár a legigazságosabb haragnak,

can lead one to become bitter, vengeful, or hateful of others.

az keserűvé, bosszúállóvá vagy gyűlöletessé tehet mások iránt.

They cautioned that we should carefully calibrate our emotional responses

Figyelmeztettek, hogy gondosan kalibrálnunk kell érzelmi válaszainkat,

to ensure that we see others not as enemies

hogy biztosítsuk, másokat nem ellenségként,

but as community members with whom we must learn to coexist,

hanem társakként kezeljünk, akikkel meg kell tanulnunk együtt élni,

regardless of our ever-changing emotions.

függetlenül állandóan változó érzelmeinktől.