Why children stay silent following sexual violence | Kristin Jones

Fordító: Renata V. Lektor: Maria Ruzsane Cseresnyes

A few weeks ago,

Néhány héttel ezelőtt

I sat down with my mother

leültem anyukámmal,

and told her something that I had been keeping from her for 22 years.

és elmeséltem neki valamit, amit 22 éven keresztül elhallgattam előle.

From the time that I was 14 years old

14 évesen koromtól kezdve

until I was 16,

16 éves koromig,

I was sexually assaulted.

szexuálisan zaklattak.

It was scary and confusing.

Ijesztő volt és zavarba ejtő.

It was humiliating.

Megalázó.

And even though I can genuinely say

És annak ellenére, hogy őszintén mondhatom,

that my mom and I have always had a close relationship,

hogy mindig közel álltunk egymással anyukámmal,

I never told her.

soha nem mondtam el neki.

Even with recent movements bringing the topics

Még amikor az utóbbi idők mozgalmai

of sexual abuse and sexual assault into mainstream conversation,

fényt vetettek a szexuális bántalmazás és szexuális zaklatás témáira,

I stayed silent.

én akkor is hallgattam.

And I guarantee that for every brave soul who said "Me too,"

És garantálom, hogy minden egyes bátor emberhez, aki kimondta "Engem is"

there were countless others who didn't ...

van számtalan olyan, aki semmit nem mondott...

who still haven't.

a mai napig.

Why didn't those people speak up earlier?

Miért nem szólaltak meg ezek az emberek előbb?

Why didn't I?

Én miért nem?

Because of the shame.

A szégyenérzet miatt.

Because of that feeling inside

Az érzés miatt a lelkem mélyén,

telling me that what happened to me was my fault.

hogy az egész az én hibám volt.

We all hear that voice sometimes.

Mindannyian halljuk azt a hangot néha.

It tells us things like,

Olyan dolgokat mond,

you are aren't good enough,

minthogy nem vagy elég jó,

you aren't smart enough ...

nem vagy elég okos ...

you can't give a TED talk.

nem tarthatsz TED beszédet.

We hear that voice,

Halljuk azt a hangot,

and it becomes difficult to hear anything else.

és rendkívül nehéz bármi mást hallani.

We begin to agonize over what other people will think of us --

Elkezdünk azon gyötrődni, hogy mások mit fognak gondolni rólunk --

how they will judge us

hogy ítélkeznek felettünk,

if they found out our darkest secrets.

ha rájönnek a legmélyebb titkainkra.

Shame is so powerful that it can become part of who we are.

A szégyenérzet annyira erős, hogy idővel a részünkké válhat.

I told my mom what happened to me

Elmeséltem anyának, mi történt velem,

and one of the first things that she said was,

és az egyik első dolog, amit mondott az volt,

"Oh, Kristin,

hogy "Oh, Kristin,

I've been wondering what's been driving you so hard all of these years."

mindig azon tűnődtem, mi nyomta ennyire a lelkedet éveken keresztül."

She could see it before I could.

Már jóval előttem látta.

My shame was so deep-rooted

A szégyenérzetem annyira mélyen gyökerezett,

that I had overcompensated by trying to be perfect

hogy próbáltam túlkompenzálni azzal, hogy tökéletes legyek

in every other area of my life.

életem minden területén.

Trying to build the perfect family,

Felépíteni a tökéletes családot,

the perfect career,

a tökéletes karriert,

by trying to exhibit control instead of the chaos I felt inside.

próbáltam összeszedettséget mutatni a káosz helyett, amit belül éreztem.

I have been trying my entire life

Egész életemben próbáltam irányítani,

to orchestrate how the world perceives me,

hogyan lásson engem a világ,

because inside I haven't felt good enough.

mert soha nem éreztem azt belül, hogy elég jó vagyok.

She always said that I burned the candle at both ends,

Anya mindig azt mondta, hogy két végén égetem a gyertyát,

and now she knew why.

és most már érti, hogy miért.

Some people may be more prone to shame than others,

Néhány ember hajlamosabb a szégyenre mint mások,

but sexual abuse doesn't discriminate.

de a szexuális bántalmazás nem válogat.

It has the ability

Képes arra,

to make even the most confident of us think painful, negative thoughts.

hogy még a legmagabiztosabbaknak is fájdalmas, negatív gondolatokat okozzon.

Why?

Miért?

Because it takes away control over the one thing in this life

Mert átveszi az irányítást az egyetlen dolog felett,

that is supposed to be truly and entirely our own:

ami csakis és kizárólag a miénk kellene, hogy legyen:

our bodies.

a testünk felett.

I've been haunted by one thought since my experience first began.

Egyetlen gondolat kísértett már az első eset óta.

As I tried to make sense of what happened to me,

Ahogy próbáltam megérteni mi történt velem,

I thought to myself:

azt gondoltam:

this is all my fault.

az egész az én hibám.

I didn't say "no" good enough.

Nem mondtam elég jól nemet.

Next time, I'll say "no" better.

Legközelebb jobban mondok nemet.

I've questioned why that was my go-to response

Nem értettem, miért volt ez a szokásos reakcióm,

and why my shame was so deep and heavy

és miért szégyelltem magam annyira,

that it paralyzed me from speaking my truth for so long.

hogy ilyen hosszú ideig ne tudjam kimondani az igazságot.

And now that I'm the parent of two amazing children,

Most, hogy két csodálatos gyermek anyja vagyok,

I constantly wonder what I can do

folyamatosan azon tűnődöm, hogy mit tehetnék én,

and what we can all do as a society

és mit tehetnénk mindannyian a társadalom részeként,

to get ahead of the shame

hogy megelőzzük a szégyent,

and instead empower our children to know without a doubt

helyette vértezzük fel gyermekeinket annak tudásával, hogy a szexuális zaklatás

that sexual abuse isn't their fault.

semmiképp nem az ő hibájuk.

Dr. Brené Brown,

Dr. Brené Brown,

who has done incredible research around shame and vulnerability,

aki elképesztő kutatást végzett a szégyen és kiszolgáltatottság területén,

calls shame the most powerful master emotion.

a szégyent a legerősebb hatalommal bíró érzelemnek nevezi.

And I couldn't agree more.

És maximálisan egyet kell értsek vele.

Shame has the power to make kids who have been sexually assaulted

A szégyenérzet képes arra, hogy a felnőttek által szexuálisan zaklatott

or in some other way victimized by adults

vagy bármilyen más módon bántalmazott gyermekeket

turn in on themselves

önmaguk ellen fordítsa,

and experience intense internal pain.

kínzó belső fájdalmat okozva.

But think about that.

De gondolkodjunk el ezen.

Isn't that incredibly unfair?

Nem hihetetlenül igazságtalan ez?

Haven't we failed as a society

Nem vallottunk kudarcot társadalomként,

when the end result is a child feeling shame?

ha végül a gyermek szégyelli magát?

Shouldn't it be the perpetrators?

Nem az elkövetőknek kellene?

Shouldn't they be ashamed of what they've done?

Nem nekik kellene szégyellniük magukat a tettük miatt?

Instead, they prey on the shame of children

Ehelyett kihasználják a gyermek szégyenét,

and manipulate them into thinking that what happened is their fault.

elhitetik vele, hogy ami történt vele, arról ő tehet.

The person who violated me fed my shame

A személy, aki megalázott engem, táplálta a szégyenérzetemet,

and I played right into it,

és én beleestem a csapdába,

becoming a knot of tortured silence

és csendben szenvedtem

for many years.

éveken keresztül.

De a szégyen is az én hibám lenne?

But is that shame also my fault?

Nem áldozatként, hanem szülőként,

Not as a victim but as a parent,

who like so many of us,

aki, mint olyan sokan,

has unthinkingly said things to my children like,

meggondolatlanul azt mondta a gyermekeinek,

"Don't let anyone touch you;

"Ne hagyd senkinek, hogy hozzád nyúljon,

don't let anyone hurt you;

ne hagyd senkinek, hogy bántson;

don't put yourself in situations where you can become a victim."

ne kerülj olyan helyzetbe, ahol áldozattá válhatsz."

As parents, we believe that we're empowering our children

Szülőként azt gondoljuk, hogy megtanítjuk a gyerekeinknek,

to take ownership of their bodies,

hogy a testük az övék,

but when we say "don't let anyone touch you,"

de amikor azt mondjuk "ne hagyd, hogy bárki is hozzád nyúljon",

what we're really saying is

valójában azt mondjuk,

"you are responsible for the actions of somebody else."

"te vagy felelős mások cselekedeteiért."

We're treating this subject like it's something children can control,

Úgy kezeljük, mintha a gyermek ezt befolyásolhatná,

which is unrealistic,

ami irreális,

and are in turn creating a sense of false responsibility

és másfelől a hamis felelősségérzet kiváltásához vezet

in the mind of a child.

a gyermek fejében.

An internal narrative that tells them it is their job

Egy belső hang azt szuggerálja, hogy az ő feladata,

to stop bad things from happening,

hogy megakadályozza a rossz dolgok történését,

that they as children are responsible for stopping the actions

hogy ő gyerekekként felelős azért, hogy leállítsa valaki olyannak az akcióját,

of someone who is usually bigger,

aki általában jóval nagyobb,

stronger

erősebb

and older than they are.

és idősebb nála.

I heard a message that I should have been able to stop what was happening to me

Hallottam egy üzenetet, hogy meg kellett volna akadályoznom, ami történt velem,

and that made me blame myself.

és emiatt magamat hibáztattam.

I developed and then believed the idea that I had done something wrong.

Eljutottam arra a pontra, hogy elhittem, hogy én csináltam valamit rosszul.

I constantly wonder if I'm unintentionally setting the same traps for my children.

Azon tűnődöm, hogy akaratlanul ugyanezeket a csapdákat állítom-e fel a gyerekeimnek.

I'm not wrong for wanting to keep my kids safe,

Nincs abban semmi rossz, ha a gyerekeimet biztonságban akarom tudni.

but I might be wrong for inadvertently telling them the same sorts of things

de talán tévedek, amikor önkéntelenül ugyanazokat a dolgokat mondom nekik,

amiben én magam is hittem gyerekként --

that I believed as a child --

that I could prevent someone from taking advantage of me

hogy megakadályozhatom, hogy valaki kihasználjon,

by saying "no,"

azáltal, hogy nemet mondok,

and therefore,

és következésképpen

ha a nem nem működött,

if my "no" didn't work,

that it was my fault.

az az én hibám.

As a survivor,

El akarom mondani nekik –

I want to tell them now what I longed to hear then:

mint aki ezt már átélte – , amit akkor annyira szerettem volna hallani:

that there is nothing you can do

semmit nem tudsz tenni

to prevent yourself from being taken advantage of

hogy megakadályozd, hogy kihasználjon valaki,

by someone who should know better.

akinek több esze is lehetne.

But at the same time,

De ugyanakkor

szeretném, ha elhinnék, hatalmukban áll megakadályozni,

I want them to believe they have the power

to stop someone from taking advantage of them.

hogy valaki kihasználja őket.

I want them to feel ownership of their bodies.

Azt akarom, hogy a sajátjuknak érezzék a testüket.

I want to tell my kids that I can protect them,

Szeretném, ha tudnák, hogy én megvédhetem őket,

and I want to believe that.

és ezt én is el akarom hinni.

But buried beneath all those good intentions

De a jó szándék és az anyai ösztönök mögött

and motherly instincts

eltemetve ugyanaz

is that same shame.

a szégyenérzet bujkál.

If I tell my kids that there's something they can do to prevent sexual assault,

Ha azt mondom a gyerekeimnek, hogy megelőzhetik a szexuális zaklatást,

doesn't that mean that there's something that I could have done?

az nem azt jelenti vajon, hogy én is tehettem volna valamit?

We teach our children to say "no".

Arra tanítjuk gyermekeinket, hogy mondjanak nemet.

I said "no" every time.

Minden alkalommal nemet mondtam.

And I quickly learned that "no" doesn't always work.

És hamar rájöttem, hogy nemet mondani nem mindig működik.

That doesn't mean that saying "no" is the wrong idea,

Ez nem azt jelenti, hogy nemet mondani rossz ötlet,

just that it's not a solution.

csak nem a megoldás.

This is a scary concept to talk about,

Ijesztő erről a dologról beszélni,

but it's a reality that we have to face

de ez a valóság, szembe kell néznünk vele,

and be honest about with our children.

és őszintének kell lennünk a gyerekeinkhez.

The more that I said "no,"

Minél inkább nemet mondtam,

the more I prolonged the inevitable.

annál tovább húztam az elkerülhetetlent.

It got to the point where I felt

Eljutottam arra a pontra, hogy úgy éreztem,

that if I just gave in and got it over with,

ha feladom, és túlesem rajta,

at least I would have some peace until whenever the next time would be.

legalább lesz egy kis békém a következő alkalomig.

That made me feel like a failure.

Ettől úgy éreztem, kudarcot vallottam.

I felt all sense of power I had over the situation slip away,

Ùgy éreztem, hogy teljesen kicsúszott az irányítás kezemből,

and any grand illusions of fixing what had happened

és bármiféle ábránd arról, hogy helyrehozhatom a történteket,

only compounded the guilt and shame that I felt

csak fokozta a bűntudatot és szégyent, amit éreztem,

for not being strong enough to stop my abuse.

hogy nem voltam elég erős ahhoz, hogy véget vessek a zaklatásnak.

Now I felt guilty for being weak.

Bűntudatom volt, hogy gyenge voltam.

I felt guilty for being scared.

Bűntudatom volt, mert féltem.

I was supposed to be stronger.

Erősebbnek kellett volna lennem.

I was supposed to say "no" better.

Jobban kellett volna nemet mondanom.

My "no" was supposed to be enough.

A nem elég kellett volna, hogy legyen.

Now instead, I try to tell my kids that if something bad happens to them,

Ehelyett inkább próbálom elmagyarázni a gyerekeimnek, hogyha bármi történt velük,

it's not because they didn't prevent it

az nem azért volt, mert nem akadályozták meg,

nor is it on their shoulders alone to say "no."

és nem egyedül az ő felelősségük nemet mondani.

Although it feels like it,

Még ha úgy is tűnik,

sexual assault doesn't occur in a vacuum.

a szexuális bántalmazás nem vákuumban történik.

It is enabled every single day

Mindennap lehetővé tesszük,

by how our society misrepresents

ahogy társadalmunk helytelenül értelmezi

and conditions us to think about sexual violence:

és megszabja, hogyan gondolkodjunk a szexuális erőszakról:

the gender norms and systemic misogyny that are ever-present,

a nemi normák és a következetes, mindenütt jelen lévő nőgyűlölet,

the victimization of victims

az áldozathibáztatás

and so much more.

és még sok minden más által.

It is not just an individual problem,

Ez nem csak egyéni probléma,

especially when some studies show

különösen, mivel a tanulmányok szerint

that as many as one in four girls

minden negyedik lány

and one in 13 boys experience sexual abuse

és minden 13. fiú átesik szexuális bántalmazáson

at some point during childhood.

a gyermekkor során.

And that means it's not just on individuals to solve it.

Ez azt jelenti, hogy a probléma megoldása nemcsak az egyén feladata.

So of course while I try to teach my kids about strength and resilience

Tehát, miközben próbálom megtanítani gyermekeimet

and persevering, and overcoming obstacles,

az ellenállásra és a kitartásra, az akadályok leküzdésére

I make sure that they know

gondoskodom róla, hogy megértsék, erősnek lenni nem jelenti,

strength doesn't mean facing challenges or dark feelings alone.

hogy egyedül kell szembenézniük a nehézségekkel, rossz érzésekkel.

In fact, there's strength in numbers

Az erő inkább abban nyilvánul meg, hogy többen vagyunk,

and strength in asking for help.

és segítséget kérni nem a gyengeség jele.

I was ashamed to speak up for fear of appearing weak,

Szégyelltem megszólalni, mert attól tartottam, gyengének tűnök,

but what I learned

de megtanultam,

is talking about what happened to me only made me stronger.

csak erősebb leszek attól, ha beszélek arról, mi történt velem.

It made my shame start to dissipate.

A szégyenérzetem elkezdett eloszlani.

I teach my kids about courage,

Megtanítom a gyermekeimet a bátorságra,

and I want them to know

és szeretném, ha tudnák,

that courageous, strong people ask for help.

hogy aki bátor és erős, segítséget kér.

I remember when I was little,

Emlékszem, amikor kiskoromban

my parents would walk me to the bus stop.

a szüleim kikísértek a buszmegállóba.

They said it was to keep my safe,

Azt mondták, a biztonságom érdekében,

and I believed that.

és én ezt elhittem.

I remember always looking out for that white van

Emlékszem, hogy mindig figyeltem arra a fehér furgonra,

that I had been warned about.

amitől óva intettek.

But like over 90 percent of children who are sexually abused,

De mint a szexuálisan bántalmazott gyerekek több mint 90%-át,

I wasn't taken off a street corner or abducted from a shopping mall.

engem sem az utcasarokról vagy a bevásárlóközpontból raboltak el.

I was violated by someone I knew.

Egy ismerősöm gyalázott meg.

My parents did everything they could to protect me,

A szüleim mindent megtettek annak érdekében, hogy megvédjenek,

but what none of us realized

de amit senki nem vett észre,

was the foundation of shame that was building inside

az a szégyenérzet, ami egyre nőtt bennem,

amikor a "veszélyes idegenekről" beszélgettünk,

when we talked about "stranger danger"

and saying "no"

hogy hogyan mondjunk nemet,

and not becoming a victim.

és ezáltal ne váljunk áldozattá.

Of course this wasn't intentional.

Persze ez nem volt szándékos.

Csak azt tették, amit bármelyik szülő szeretne...

They did what all of us want to do as parents ...

imagine that there's something we can do to protect our children from bad things,

hinni abban, hogy tehetünk valamit azért, hogy megóvjuk gyermekeinket a rossztól,

but the fact is we can't.

de az igazság az, hogy ez lehetetlen.

And we can't solve the problem of sexual assault

Nem megoldás a szexuális zaklatás problémájára,

by shifting all of the blame onto victims or potential victims

hogy az áldozatokat, a lehetséges áldozatokat,

or even our loved ones.

vagy akár a szeretteinket hibáztatjuk.

The blame, 100 percent, is with the perpetrators.

A felelősség 100%-ban az elkövetőké.

And pretending that it lies anywhere else

És ha úgy teszünk, mintha bárki másé lenne,

not only allows those who commit assault to escape full responsibility

akkor nemcsak hozzájárulunk ahhoz, hogy az elkövetők kibújjanak a felelősség alól,

but also perpetuates shame for victims.

hanem megerősítjük az áldozat szégyenérzetét is.

And I for one am tired of being ashamed.

Nekem már elegem van abból, hogy szégyelljem magamat.

I'll be honest with you.

Őszinte leszek.

I wrote at least 10 different conclusions to this talk,

Legalább 10 különböző befejezést írtam ehhez a beszédhez,

but none of them felt right.

de egyik sem volt az igazi.

And I think that's because there isn't a conclusion here.

Szerintem ez azért van, mert ebben az esetben nincs befejezés.

There's no way to wrap this subject up in a box,

Nem lehet csakúgy becsomagolni a témát és egy dobozba berakni,

tie it in a perfect bow,

rákötni egy tökéletes masnit,

set it aside and call it done.

félrerakni és késznek nyilvánítani.

This requires ongoing,

Ehhez folyamatos,

open

nyílt,

and sometimes uncomfortable conversations.

és néha kellemetlen beszélgetések szükségesek.

And as much as I want to protect my children now,

És bármennyire is szeretném megvédeni a gyermekeimet,

what I've come to realize is I can't protect them from sexual violence

rá kellett jönnöm, hogy nem tudom jobban megvédeni őket a szexuális erőszaktól,

any more than my parents could have protected me.

ahogy a szüleim sem tudtak megvédeni engem.

But what I can protect them from is shame.

De amitől megvédhetem őket, az a szégyen.

God forbid my children go through what I went through.

Isten óvja a gyermekeimet, hogy ne kelljen átélniük azt, amin én keresztülmentem.

I, at the very least, want them to know

De legalább szeretném, ha tudnák,

that sexual assault is not,

hogy a szexuális zaklatás

never was

soha nem volt,

and never will be their fault.

és soha nem is lesz az ő hibájuk.

Thank you.

Köszönöm.