The world’s largest organism - Alex Rosenthal

Fordító: Peter Pallós Lektor: Reka Lorinczy

This is Goliath, the krill.

Ez a Góliát, a krill.

Don’t get too attached.

Ne ragaszkodjunk hozzá túlságosan!

Today this 1 centimeter crustacean

Ennek az egycentis rákfélének ma ugyanaz a sors jut,

will share the same fate as 40 million of his closest friends:

mint 40 millió cimborájának:

a life sentence in the belly of the largest blue whale in the world.

életét a világ legnagyobb kék bálnájának gyomrában fejezi be.

Let’s call her Leviatha.

Nevezzük Leviatánnak.

Leviatha weighs something like 150 metric tons,

A Leviatán tömege kb. 150 tonna.

and she’s the largest animal in the world.

ő a világ legnagyobb állata.

But she’s not even close to being the largest organism by weight,

De tömege meg sem közelíti a legnagyobb élőlényét,

which is estimated to equal about 40 Leviatha’s.

amely mintegy 40 Leviatánéval egyenlő.

So where is this behemoth?

Hol van az a behemót?

Here, in Utah.

Itt, Utah államban.

Sorry, that’s too close.

Bocs, túl közel hoztam.

Here.

Íme,

This is Pando, whose name means “I spread out.”

Ez itt a Pando, amely azt jelenti: szétterültem.

Pando, a quaking aspen, has roughly 47,000 genetically identical clone trunks.

Pando, az amerikai rezgő nyár 47 000 genetikailag azonos törzsből áll.

Those all grow from one enormous root system,

Egyetlen hatalmas gyökérrendszerből nő,

which is why scientists consider Pando a single organism.

ezért tartják a tudósok a Pandót egyetlen szervezetnek.

Pando is the clear winner of world’s largest organism by weight—

Tömege alapján a Pando a világ legnagyobb élőlénye:

an incredible 6 million kilograms.

tömege elképesztő: hatmillió kilogramm.

So how did Pando get to be so huge?

Hogy lett a Pando ilyen hatalmas?

Pando is not an unusual aspen from a genetic standpoint.

Genetikai szempontból a Pando nem szokatlan nyárfa.

Rather, Pando’s size boils down to three main factors:

A Pando mérete három tényezőből adódik:

its age, its location, and aspens’ remarkable evolutionary adaptation

a korából, a helyéből

és a nyár érdekes önklónozó evolúciós alkalmazkodóképességéből.

of self-cloning.

So first, Pando is incredibly expansive because it’s incredibly old.

Először, a Pando elképesztően terjeszkedő, mert szörnyen öreg.

How old exactly?

Pontosan mennyi idős?

No one knows.

Senki sem tudja.

Dendrochronologist estimates range from 80,000 to 1 million years.

Dendrokronológus szerint a kora 80 ezer és egymillió év közé tehető.

The problem is, there’s no simple way to gauge Pando’s age.

Az a baj, hogy nincs egyszerű módszer a Pando korának meghatározására.

Counting the rings of a single trunk will only account for up to 200 years or so,

Egy-egy törzs évgyűrűinek megszámolása legfeljebb 200 évet mutat,

as Pando is in a constant cycle of growth, death, and renewal.

mivel a Pando ciklikusan nő, elhal és megújul.

On average, each individual tree lives 130 years,

Egy-egy fa átlagosan 130 évet él,

before falling and being replaced by new ones.

mikor kidől, és új fa lép a helyébe.

Second: location.

A másik tényező a hely.

During the last ice age, which ended about 12,000 years ago,

A kb. 12 000 éve véget ért jégkorszak óta a gleccserek

glaciers covered much of the North American climate

Észak-Amerika nagy részén nyárfáknak kedvező éghajlatot alakítottak ki.

friendly to aspens.

So if there were other comparably sized clonal colonies,

Ha voltak is hasonló méretű klóncsoportok,

they may have perished then.

azóta már kihalhattak.

Meanwhile, Pando’s corner of Utah remained glacier-free.

De Utah-ban a Pando lelőhelye gleccsermentes maradt.

The soil there is rich in nutrients that Pando continuously replenishes;

Az ottani talaj tápanyagokban gazdag, melyet a Pando folyamatosan feltölt,

ahogy leveleit elhullatja, és törzsei elkorhadnak,

as it drops leaves and trunks,

the nutrients return to nourish new generations of clones.

a tápanyag a klónok új nemzedékének táplálására kerül vissza.

Which brings us to the third cause of Pando’s size: cloning.

Ez elvezet a Pando méretének harmadik okához: a klónozáshoz.

Aspens are capable of both sexual reproduction—

A nyárfák kétféle szaporodásra képesek:

which produces a new organism—

ivarosra, amellyel új szervezet keletkezik

and asexual reproduction— which creates a clone.

és ivartalan szaporodásra, amely klónt hoz létre.

They tend to reproduce sexually when conditions are unfavorable

Kedvezőtlen esetben ivarosan szaporodnak,

and the best strategy for survival is to move elsewhere.

és a legjobb stratégia a helyváltoztatás.

Trees aren’t particularly mobile, but their seeds are.

A fák nem mozognak, de magjaik igen.

Like the rest of us, sexual reproduction is how Pando came into the world

Hozzánk hasonlóan a Pando is ivaros szaporodással jött világra

in the first place all those tens or hundreds of thousands of years ago.

tíz- vagy több százezer éve.

The wind or a pollinator carried pollen from the flower of one of its parents

A szél vagy beporzók elvitték a virágport mint az egyik szülőt

to the other, where a sperm cell fertilized an egg.

a másik szülőhöz, ahol a spermasejt megtermékenyítette a petesejtet.

That flower produced fruit, which split open,

A virág aztán termést hozott,

releasing hundreds of tiny, light seeds.

amely kinyílva ezernyi apró, könnyű magot bocsátott ki.

The wind carried one to a wet spot of land in what is now Utah,

A szél a most Utah-nak nevezett nedves területre sodorta a magot,

where it took root and germinated into Pando’s first stem.

ahol az gyökeret eresztett, és kisarjadt a Pando első törzse.

A couple of years later, Pando grew mature enough to reproduce asexually.

Pár évvel később a Pando eléggé megérett az ivartalan szaporodáshoz.

Asexual reproduction, or cloning,

Az ivartalan szaporodás vagy klónozás

tends to happen when the environment is favorable to growth.

a növekedéshez kedvező környezet hatására következik be.

Aspens have long roots that burrow through the soil.

A nyárfák hosszú gyökérzete áthatol a talajon.

These can sprout shoots that grow up into new trunks.

A gyökerek hajtásaiból új fatörzsek fejlődnek.

And while Pando grew and spread out, so did our ancestors.

Miközben a Pando nőtt és terjeszkedett, őseinkkel is ez történt.

As Hunter-gatherers who made cave paintings, survived an ice age,

A vadászó-gyűjtögető, barlangrajzokat készítők túlélték a jégkorszakot,

found their way to North America, built civilizations in Egypt and Mesopotamia,

utat leltek Észak-Amerikába, civilizációt teremtettek Egyiptomban és Mezopotámiában,

fought wars, domesticated animals, fought wars, formed nations,

háborúztak, állatokat háziasítottak, háborúztak, nemzeteket hoztak létre,

built machines,

gépeket szerkesztettek,

and invented the internet, and always newer ways to fight wars.

föltalálták az internetet és mind újabb háborúzási módokat.

Pando has survived many millennia of changing climates and encroaching ice.

A Pando sok évezrednyi klímaváltozást és jégbetörést élt át.

But it may not survive us.

De lehet, hogy bennünket már nem él túl.

New stems are growing to maturity much more slowly than they need to

Az új törzsek a kívánatosnál sokkal lassabban lépnek felnőttkorba,

in order to replace the trunks that fall.

hogy pótolhatnák a kidőlt fatörzseket.

Scientists have identified two main reasons for this.

A tudósok ennek két fő okát állapították meg.

The first is that we’ve deprived Pando of fire.

Az első: a Pandót megfosztottuk a tűztől.

When a fire clears a patch of forest, Aspen roots survive,

Mikor egy erdőterület leég, a nyárfa gyökerei életben maradnak,

and send shoots bursting up out of the ground by the tens of thousands.

és a hajtások a talajt áttörve tízezer számra bújnak elő.

And secondly, grazers like herds of cattle and mule deer—

Másodszor, a legelésző szarvasmarhák és szarvasok,

whose natural predators we’ve hunted to the point of local elimination—

amelyek természetes ragadozóit a helyi kihalásig levadásztuk,

are eating Pando’s fresh growth.

elfogyasztják a Pando friss hajtásait.

If we lose the world’s largest organism, we’ll lose a scientific treasure trove.

Ha elveszítjük a legnagyobb élőlényt, ezzel elveszítjük e tudományos kincset is.

Because Pando’s trunks are genetically identical,

Mert a Pando törzsei genetikailag egyformák,

they can serve as a controlled setting for studies

ellenőrzött környezetként szolgálhatnak

on everything from the tree microbiome

a fák mikrobiomja tanulmányozásától kezdve

to the influence of climate on tree growth rates.

a klímának a fák növekedési sebességére gyakorolt hatásáig.

The good news is, we have a chance to save Pando,

A jó hír, hogy van esélyünk megmenteni a Pandót,

by reducing livestock grazing in the area

csökkentve a legeltetést a területen,

and further protecting the vulnerable young saplings.

és tovább védve a kényes facsemetéket.

And the time to act is today.

Most kell cselekednünk,

Because as with so many other marvels of our natural world,

mert mint annyi más természeti kincs,

once they’re gone it will be a very, very long time before they return.

ha eltűnik, rengeteg időbe telik, amíg visszatérhet.