This person isn't actually screaming - Noah Charney

Fordító: Peter Pallos Lektor: Reka Lorinczy

An undulating sky melds into the landscape,

A hullámzó ég beleolvad a tájba,

two silhouettes move along a balustraded walkway,

két árnykép mozog a korláttal körülvett sétányon,

and a ghostly figure’s features extend in agony.

és egy kísérteties alak arcvonásai eltorzulnak a kíntól.

Since Norwegian artist Edvard Munch created “The Scream” in 1893,

Edvard Munch norvég művész A sikoly c. 1893-as festménye

it’s become one of the world’s most famous artworks.

a világ egyik leghíresebb műalkotása lett.

But why has its cry traveled so far and endured so long?

De miért hatolt oly messzire a kiáltása, és miért tart ilyen sokáig?

Munch was born in 1863, one of five children.

Munch 1863-ban született, családja öt gyermekének egyike.

Tuberculosis devastated Europe throughout the 1800s,

A tuberkulózis az 1800-as években elpusztította Európát,

killing almost a quarter of all adults.

és a felnőttek csaknem egynegyedét ölte meg.

It took Munch’s mother’s life, then his elder sister’s.

Munch édesanyjának, majd a nővérének életét oltotta ki.

Soon after, Munch had his own bout of the disease.

Később Munch maga is küzdött a kórral.

Another of his sisters experienced mental illness

Másik nővére mentális betegségben szenvedett,

and lived much of her life in an institution.

élete nagy részét intézményben töltötte.

Meanwhile, Munch flitted in and out of school due to illness,

Munch a betegsége miatt hol járt iskolába, hol nem,

often spending days at home,

rajzolgatva gyakran otthon töltötte napjait,

drawing and listening to the ominous stories his father read aloud.

és apja felolvasásában baljós történeteket hallgatott.

A devout Lutheran, his father considered Munch’s artistic ambitions unholy.

Hitbuzgó evangélikus apja Munch művészi ambícióit szentségtelennek tartotta.

“I inherited the seeds of madness,” Munch wrote.

„Örököltem az őrület magjait – írta Munch.

“The angels of fear, sorrow, and death stood by my side

A félelem, a bánat és a halál angyalai vették körbe bölcsőmet,

since the day I was born.”

és azóta is, egész életemben követnek…”

Eventually, Munch moved to Berlin, where he frequented creative circles

Végül Berlinbe költözött, ahol olyan alkotókörökbe járt,

committed to breaking with academic tradition

amelyek szakítani akartak az akadémiai hagyományokkal,

and instead developing their crafts organically.

és kézművességüket szervesen fejlesztették.

While Munch had trained classically,

Bár klasszikus festészetet tanult,

he began immersing himself in what he called “soul painting”—

belemerült az ún. lélekfestésbe – az olyan művekbe, amelyek a nyers,

compositions that prized raw, subjective affect over realistic rendering.

szubjektív hatást értékelték a realista ábrázolással szemben.

“It’s not the chair that should be painted,” he wrote,

„Nem a széket kellene lefesteni – írta,

“but what a person has felt at the sight of it.”

hanem azt, amit érzünk, amikor látjuk.”

Many of Munch’s works dealt with personal suffering.

Sok műve személyes szenvedésével foglalkozott.

This may have also led to what certain critics observed

Emiatt egyes kritikusok a nők ellenszenves ábrázolásának

as unsympathetic portrayals of women

tartották olyan műveit, ahol Munch kegyetlen ragadozóként ábrázolta őket,

in works where Munch represented them as cruel predators victimizing hapless men.

akik a szerencsétlen férfiakat üldözik.

And death often haunted Munch’s compositions—

A halál gyakran kísértette Munch műveit — a csónakot kormányzó csontváztól

from a skeleton helming a boat to a morbid self-portrait

a morbid önarcképen át, nővére utolsó pillanatáig

and his sister's final moments to a mother on her deathbed,

és a halálos ágyán lévő anyáig,

her child assuming a now-familiar expression.

akinek gyermeke már ismerős arckifejezést öltött.

Munch’s art generated controversy—

Munch művészete vitákat váltott ki:

some critics characterizing him as “absolutely demented”—

egyes kritikusai „abszolút elmebetegnek” jellemezték,

but it also drew acclaim.

de elismerést is szerzett.

And what would become his most famous work was just around the corner.

Leghíresebb munkája már nem sokat váratott magára.

“The Scream” was inspired by a moment that overwhelmed Munch

A sikolyt olyan pillanat ihlette, amely heves fájdalomérzettel

with an acute sense of anguish.

árasztotta el Munchot.

In a diary entry marked January 22nd, 1892,

Az 1892. január 22-i naplóbejegyzésében

Munch described walking with two friends along a fjord

Munch leírta, hogy naplementekor két barátjával sétált

overlooking what’s now Oslo at sunset.

a mai Oslóra néző egyik fjordon,

He leaned against a fence, exhausted, as he saw the sky change suddenly.

Kimerülten kerítésre támaszkodva meglátta, hogy hirtelen megváltozik az ég.

He described “blood and tongues of fire above the blue-black fjord and the city.”

„Vér és tűznyelvek látszanak – írta – a kékesfekete fjord és a város felett”.

As his friends walked on, Munch wrote, “I stood there trembling with anxiety—

Ahogy barátai tovább sétáltak, Munch azt írta: „Ott álltam szorongástól remegve,

and I sensed an infinite scream passing through nature.”

és éreztem, hogy végtelen sikoly járja át a természetet”.

As with other painful experiences, Munch revisited the scene repeatedly.

Mint más fájdalmas élmények esetében, Munch újra felülvizsgálta a jelenetet.

First, he depicted it with a more recognizably human subject.

Először felismerhetőbb emberi témával ábrázolta.

But the following year, he surrendered it to dramatic, abstracted symbolism,

De a következő évben drámai, absztrakt szimbolizmusnak adta át:

the haunting expression on the figure’s skull-like face

az alak koponyaszerű, kísérteties arckifejezése

meeting the viewer’s gaze directly.

közvetlenül találkozik a néző tekintetével.

On this first version, he added a subtle, wry inscription:

Az első változathoz finom, fanyar feliratot fűzött:

“Could only have been painted by a madman!”

„Csak egy őrült festhette volna!”

Based on Munch’s account, many think the figure isn’t emitting the shriek

Munch beszámolója alapján sokan úgy vélik, hogy az alak nem sikongat,

but reacting to it.

hanem sikongatásra reagál.

Munch eventually made four versions of “The Scream”—

Munch végül négy változatot készített A sikolyból:

all on cardboard, two with pastel, two with paint—

mindegyiket kartonon, két pasztell- és két festett változatot.

and he created numerous prints and lithographs.

Számos nyomatot és litográfiát készített.

The year following the first “Scream,” he depicted the same setting

Az első Sikolyt követő évben ugyanazt a környezetet ábrázolta,

but featured a collection of despairing faces.

de kétségbeesett arcok gyűjteményét mutatta.

In late 1893, Munch premiered “The Scream” at a solo exhibit in Berlin.

1893 végén Munch A sikolyt berlini egyéni kiállításán is bemutatta.

The artwork’s bold composition helped fuel the Expressionist movement,

A műalkotás merész kompozíciója elősegítette az expresszionista mozgalmat,

which likewise emphasized stark psychological states,

amely szintén a nehéz pszichológiai állapotokat hangsúlyozta,

mapping the emotional contours of World War I and beyond.

megrajzolva az első világháború és azt követő idők érzelmi kontúrjait.

“The Scream” continued its crescendo.

A sikoly folytatta diadalútját.

When it entered the public domain in the mid-1900s,

Amikor az 1900-as évek közepén nyilvánosságra került,

new renditions and reproductions bolstered its fame.

új feldolgozások és reprodukciók növelték hírnevét.

It featured in popular films during the 1990s,

Az 1990-es években népszerű filmekben szerepelt.

and both painted versions of “The Scream” were stolen and recovered

Festett változatait 1994-ben és 2004-ben ellopták,

in separate heists in 1994 and 2004.

de később előkerültek.

Soon enough, it was a widely accepted archetypal symbol for horror and angst.

Hamarosan a horror és a szorongás általánosan elfogadott jelképe lett.

A “Scream”-inspired emoji was eventually implemented.

A sikoly végül hangulatjelet is ihletett.

And, considering how to mark hazardous sites so far-off future generations

Mérlegelve, hogyan jelöljék meg a veszélyes helyszíneket,

hogy a távoli jövő nemzedékei is el tudják kerülni őket,

could know to avoid them,

the US government has considered using “The Scream” expression.

az USA kormányzata fontolóra vette A sikoly kifejezés használatát.

While its myriad cultural influences may not always reflect

Bár számtalan kulturális hatása

nem mindig Munch eredetileg keletkezett személyes gyötrelmét tükrözi.

the personal agony Munch initially rendered,

“The Scream” has certainly found a near universal echo.

A sikoly minden bizonnyal szinte egyetemes visszhangot keltett.