What if the poor were part of city planning? | Smruti Jukur Johari

Fordító: Sára Izabella Nagy Lektor: Zsófia Herczeg

What is our imagery of cities?

Hogyan képzelünk el egy várost?

When we imagine cities,

Amikor városokra gondolunk,

we often imagine it to be something like this.

sokszor valahogy így képzeljük el őket.

But what if what you're looking at is just half a picture,

De mi van akkor, ha az, amit látunk, csak egy része a valóságnak,

but there is a city within the city.

és a városban található egy másik város is.

This part of the city is often seen as slums,

A város ezen részét hívjuk általában nyomornegyednek,

squatters, informal,

gettónak, szegénynegyednek;

and people living here are called illegal, informal,

az itt lakó embereket pedig önkényes lakásfoglalóknak,

criminals, beneficiaries, supplicants, etc.

bűnözőknek, nincsteleneknek, koldusoknak, törvényen kívülieknek stb.

But in reality,

De valójában ők csak szegények,

these are poor people with no choices.

akiknek nincs választásuk.

Poverty is a vicious cycle.

A szegénység ördögi körforgás.

If born poor, it can take three or more generations

Ha szegénynek születsz, akár három generációba is kerülhet,

to escape one.

mire kiszabadulsz.

Many are forced in this cycle without choices,

Sokan belekényszerülnek ebbe a körforgásba, egyéb lehetőségek híján.

to live on pavements,

Az utcán élnek,

along train tracks,

vonatvágányok mellett,

in dumping grounds,

szemétlerakókban,

along rivers,

folyók mentén, mocsarakban

swamps and many such unlivable spaces,

és más, számunkra elképzelhetetlen helyeken,

without clean water, toilets or housing.

tiszta víz, WC és lakás nélkül.

But these places are not unfamiliar to me,

Ezek a helyek nem ismeretlenek a számomra,

because since the age of six, I accompanied my father, a doctor,

mivel hatéves koromtól kezdve elkísértem az apukámat, aki orvos,

who treated patients in the slums of Bombay.

Mumbai nyomornegyedeibe, amikor az ott élőket gyógyította.

Growing up, I would help him carry his bag of medicines

Gyerekkoromban segítettem neki cipelni a gyógyszeres dobozait

after school lessons --

iskola után.

I loved doing that.

Szerettem ezt csinálni.

Wanting to do something about these habitats,

Mivel változtatni szerettem volna az életkörülményeiken,

I decided to become an architect.

úgy döntöttem, építésznek tanulok.

But quite early on, I realized

De hamarosan rájöttem,

that the beauty of architecture was only for the rich.

hogy az építészet esztétikai értékeit csak a gazdagok tudják kihasználni.

So I decided to do urban planning

Tehát úgy döntöttem, várostervezéssel fogok foglalkozni,

and joined an NGO in India that works with the urban poor

és csatlakoztam egy civil szervezethez, amely a városi szegényeket segíti.

who organize themselves to access basic services,

Olyan alapszolgáltatásokat biztosítottak nekik,

such as water, sanitation and housing, for the poor living in cities.

mint ivóvíz, lakhatás és tisztálkodás.

Now I spent 10 years of my life in professional education, in learning,

Tíz évet szántam az életemből arra, hogy kitanuljam ezt a szakmát,

and then five years in unlearning it.

aztán további öt évet arra, hogy elfelejtsem, amit megtanultam,

Because I realized

mivel rájöttem, hogy mindaz,

that all my training in architecture, design and planning

amit az építészetről, a dizájnról és a tervezésről tanultam,

failed ground realities.

irreális.

And this is where I learned the power of choice.

És itt fedeztem fel a döntési szabadság fontosságát.

I unlearned many things,

Megszabadultam sok hagyományos sémától.

but there are two myths about the poor

Most két, szegényekkel kapcsolatos tévhitről

that I would like to share that we live with.

szeretnék beszélni.

The first myth is a perception

Az első tévhit az,

that migration of poor people into cities is a problem.

hogy a szegény emberek városba vándorlása probléma.

Is migration really a choice?

Az elvándorlás tényleg választás kérdése?

My mentor Sheela Patel

A mentorom, Sheela Patel

asked to those who think of this as a problem,

megkérte azokat, akik így gondolkoznak,

"Go ask your grandfather where he came from," she says.

hogy kérdezzék meg a nagyapáikat, honnan származnak.

So what do poor people do when they migrate in cities?

Lássuk, mit is csinálnak a városokba érkező szegények?

Let me share an example.

Hadd mondjak egy példát.

This is the Mumbai International Airport.

Ez itt a Mumbai Nemzetközi Repülőtér.

All that you see in blue are large informal settlements around it.

A kék színnel jelzett területeken illetéktelenül letelepedett emberek élnek.

Close to 75,000 people live here.

Közel 75 000-en laknak itt.

So who are these people that work silently in hotels, restaurants,

Kik dolgoznak némán a hotelekben, éttermekben,

as laborers, babysitters, house helps

kétkezi munkásként, bébiszitterként, kisegítőként

and countless other jobs

és más végtelen számú munkakörben –

that we need for cities to function without a glitch?

akikre szükségünk van ahhoz, hogy a városok akadálytalanul működjenek?

And where do they live?

És hol laknak?

In most cities, they live in slums.

A legtöbb város esetében, nyomornegyedekben.

So let us think again.

Gondoljuk ezt végig.

Do we want poor people to stop migrating in our cities?

Tényleg azt akarjuk, hogy a szegények ne jöjjenek a városainkba?

What if they had a choice of not to?

Mi lenne, ha dönthetnének úgy is, hogy nem jönnek?

The second myth is my personal experience.

A második tévhit egy személyes tapasztalatomhoz kapcsolódik.

It's this attitude that we professionals know better.

Arról az attitűdről van szó, hogy "mi, szakértők ezt jobban tudjuk".

We professionals love to make choices for others,

Mi, szakértők szeretünk mások helyett döntést hozni,

especially for the poor.

különösen a szegények helyett.

Let me share an experience.

Hadd meséljek el egy történetet.

In a workshop that looked at designing 250 new houses for poor families

Egy workshopon, amelynek célja az volt,

hogy a közeli nyomornegyedben élő családok számára tervezzünk 250 új házat,

from a slum nearby,

there were different building materials that were presented,

a következő építőanyagokból válogattunk:

ranging from papier-mâché, cardboard, honeycomb, etc.,

papírmasé, hagyományos és méhsejt-szerkezetű karton stb.,

simply because they were affordable.

egyszerűen azért, mert ezek olcsók voltak.

But there was this one idea that was of shipping containers.

Volt egy másik ötlet is: használjunk szállítókonténert.

Now we immediately approved of it,

Azonnal beleegyeztünk,

because we thought it was sustainable, scalable, affordable.

mivel azt hittük, ez megfizethető, fenntartható, könnyen beilleszthető.

But during this presentation,

De a prezentáció közben

a lady from the slum humbly spoke up.

egy nő a nyomornegyedből felállt,

And she asked the presenter,

és szerényen megkérdezte az előadót,

"Would you choose to live in it?"

hogy ő lakna-e ilyenben?

(Laughter)

(Nevetés)

"If not, then why did you think we would?"

"És ha maga nem, akkor miért gondolja azt, hogy mi laknánk?"

Now this was a personal unlearning moment for me,

Ez az élmeny is hozzásegített a sémák elhagyásához,

where I realized that poverty only changes affordability --

hiszen rájöttem, hogy a szegénység a fizetőképességet változtatja meg,

it does not change aspirations.

a vágyakat viszont nem.

Now poor people have lived in temporary structures all their life.

A szegények egész életükben átmeneti építményekben éltek.

They go from wall to wall,

Megépítenek egy falat, aztán egy másikat.

moving from bricks to tin.

Építkeznek téglából, bádogból,

They move from building from bamboo,

használnak bambuszt, ponyvát, műanyagot,

tarpaulin sheets, plastic, to cardboard, to tin,

kartont és megint bádogot,

to bricks and cement,

majd ismét téglát és betont –

just like the way we do.

ahogyan mi is.

So somewhere here, we were forcing our choices on them.

És ebben kényszerítjük rájuk a döntéseinket.

So should we force our choices on them,

De jó-e, hogy így teszünk,

or should we broaden their choices?

vagy jobb, ha szélesítjük a választási lehetőségeik körét?

Now what if the opportunity to choose was given to people?

Mi történne, ha választási lehetőséget adnánk nekik?

These are women who lived on the pavements of a neighborhood in Mumbai.

Ezek a nők egy lakótelep járdáin éltek Mumbaiban.

Now they faced constant evictions, and in response to it,

Folyamatosan kilakoltatták őket, és erre válaszul,

they organized a women's network called Mahila Milan.

létrehoztak egy közösséget, Mahila Milan néven.

Not only did they fight against evictions with those in power,

Nemcsak a kilakoltatásuk ellen küzdöttek a hatalmon lévőkkel,

saved money and bought land,

de pénzt is spóroltak, és földet vettek.

but they also designed and helped construct their own houses.

Sőt megtervezték és segítettek megépíteni a saját házaikat.

Well, these were illiterate women, so how did they do that?

Ezek a nők nem tudtak írni, akkor mégis hogyan vitték ezt véghez?

They used floor mats and saris to understand measurements.

Szőnyegeket és a ruháikat használták, hogy megértsék a méreteket.

A sari is four meters in length and 1.5 meters in width.

Egy indiai szári négy méter hosszú és másfél méter széles.

They used these simple day-to-day items to demonstrate house models.

Ilyen hétköznapi tárgyakat használtak, hogy bemutassák, milyenek lesznek a házak.

And even they made three options to choose from

Még három különböző lehetőséget is terveztek,

and invited all their fellow residents to come and have a look.

és meghívták az új lakókat, hogy nézzék meg.

(Laughter)

(Nevetés)

And everybody loved this option that had a loft in it,

Mindenkinek tetszett az, ahol volt galéria is,

simply because it did two things.

mert így a ház két funkciót is ellátott egyszerre:

One is that it accommodated larger families to sleep in.

egyrészt nagyobb családok is alhattak benne,

And two, it allowed home-based work,

másrészt lehetővé tette az otthoni munkavégzést,

such as bangle-making, jewelry-designing,

például karkötőkészítést, ékszertervezést,

embroidery-stitching, packaging items, etc.

hímzést, termékek csomagolását stb.

Now they also decided to not have a toilet inside,

Úgy döntöttek, hogy nem helyeznek el belül WC-t,

but instead have it outside in the corridors,

hanem kívülre teszik, a folyosóra azért,

simply because it gave them more space and it was cheaper.

mert így több volt bent a tér, és olcsóbb is volt.

Now, professionals could have never thought

A szakértők ilyen típusú megoldásra

of something like that.

sosem gondoltak volna.

A formal design would have necessitated to have a toilet inside.

Hagyományos tervezés mellett pl. ragaszkodtunk volna a benti WC-hez.

Now these are smaller examples --

Ez csak pár egyszerűbb példa.

let me share some larger context:

Hadd világítsak rá néhány nagyobb összefüggésre:

881,000,000 people --

881 millió ember,

that's about one sixth of this world, as we talk here --

a Föld lakosságának kb. egyhatoda,

are living in slums and informal settlements.

él nyomorban és illetéktelen letelepedési formákban.

Almost every city in the global south has large slums in the size of townships.

A déli féltekén majdnem minden városnak városméretű nyomornegyede van:

Kibera, in Nairobi,

pl. Kibera Nairobi-ban,

Dharavi, in Mumbai,

Dharavi Mumbai-ban,

Khayelitsha in South Africa, just a few.

Khayelitsha Dél-Afrikában – többek között.

Now initially, they were all on waste and abandoned lands

Ezek eredetileg mind elhagyatott és megműveletlen területek voltak,

that cities were never interested in.

amelyekkel a városok nem foglalkoztak.

As cities grew,

Ahogy nőttek a városok,

poor people started building on these lands

a szegények elkezdtek építkezni ezen területeken,

and brought value to this over time.

amelyek viszont így idővel elkezdtek felértékelődni.

And today, these lands have become real estate hot spots

Mostanra ezek a területek kedvelt ingatlanpiaci célpontok lettek,

that everybody wants a piece of.

amelyekből mindenki akar magának egy részt.

So how do cities and those in power choose to deal with them?

És hogy mit tesznek a városok és a vezetők az ott élőkkel?

They demolish them and evict them

Lerombolják a házakat, kilakoltatják a lakosokat,

and move them away from their cities and economies

és elkötöztetik őket a városaikból annak érdekében,

in order to build a new infrastructure.

hogy új infrastruktúrát építsenek.

They move them into vertical housing,

Többemeletes lakótömbökbe költöztetik őket,

which in reality looks like this.

amelyek a valóságban így néznek ki.

Now when built in high densities,

Ha ennyire sűrűn telepítik be az embereket,

they lack natural light and ventilation,

akkor nem jutnak elég természetes fényhez és levegőhöz,

and it often leads to unhealthy conditions.

ami egészségtelen.

Now, on one hand,

Vagyis egyrészt,

poor people are not involved in the participation of design,

a szegények nem vehetnek részt a lakóházaik tervezésben,

and there is poor quality of construction.

ráadásul, a kivitelezés is rossz minőségű.

And on the other hand,

Másrészt, nem tudják,

they do not understand how to do maintenance,

hogyan intézzék lakásügyeiket,

you know, keeping bills, keeping records, forming societies --

mint a számlák rendezése, a könyvelés, lakószövetkezetek létrehozása.

this is always difficult for them.

Ez számukra nehéz feladat.

And being forced to move into this formal society,

Amikor beköltöztetik őket egy ilyen típusú közösségbe,

they end up looking like this in a few years.

előfordulhat, hogy pár éven belül ez lesz belőle,

Because formalization is not a product,

mert az átállás nem egy döntés,

it's a process.

hanem folyamat.

Moving from informal to formal for poor people is a journey.

Illetéktelen házakból törvényes otthonokba költözni folyamat.

It takes time to accept and adapt.

Időbe telik nekik ezt feldolgozni és alkalmazkodni.

And when that choice is not given,

És amikor erre nem kapnak elegendő időt,

it becomes like this,

ez történik,

which I'm afraid, in future, these would become the slums.

és attól tartok, a jövőben ebből ismét nyomornegyed lesz.

Now instead of doing this,

Mi lenne, ha ehelyett az tennénk,

what if we accommodated poor people

amire a szegényeknek szükségük van,

and gave them a choice to be a part of our cities

ha ők is a város elismert tagjai lehetnének,

and develop them where they are,

ha azokat a körzeteket fejlesztenénk, ahol élnek,

giving them basic services, like in this picture?

és biztosítanánk nekik az alapvető ellátásokat, ahogy itt is látható?

Now what happens if cities and governments could work together,

Mi történne, ha a városok és a kormányok együttműködnének,

if governments acknowledge poor people,

ha az önkormányzatok tudomást vennének a szegényekről,

and they could build it together?

és közösen építenének számukra otthont?

This is Mukuru.

Ez itt Mukuru,

It's a large informal settlement in Nairobi.

egy nagy kiterjedésű, illegális település Nairobiban.

It's one of the largest settlements in Africa.

Afrika egyik legnagyobb ilyen telepe.

It's home to 300,000 people

300 000 ember otthona,

living over 650 acres of land.

2,6 km2 területen.

To help us understand that scale,

Hogy jobban értsük az arányokat,

it's like squeezing the population of Pittsburgh

képzeljük el, hogy Pittsburgh lakosságát

into the New York Central Park.

betuszkoljuk a New York-i Central Parkba.

That's Mukuru.

Ez Mukuru.

So to give us a glimpse,

Most vessünk egy pillantást arra,

this is the condition of housing.

hogy milyen körülmények között él a lakosság.

And this is what it is in between them.

Ilyenek a házak közötti átjárók.

So what is life in Mukuru like, just talking briefly?

Hogy milyen is Mukuruban élni?

Five hundred and fifty people use one single water tap

Csak röviden: 550 ember használ egy darab csapot,

and pay nine times more

és kilencszer fizet többet,

than what anybody else in the city could pay,

mint bárki más a városban,

simply because there is no water infrastructure

csak azért,

mert nincs kiépített vízhálózat, és a vízért fizetni kell.

and water is sold.

Many come back from work to find out that their houses do not exist,

Sokan úgy érnek haza a munkából, hogy az otthonuk nem létezik többé,

because they have either been bulldozed,

vagy azért mert lerombolták,

or they have been burned down.

vagy leégették.

So, tired of this situation,

Éppen ezért,

a local slum dwellers' federation called Muungano

egy helyi lakószövetség, a Muungano úgy döntött,

decided to do something about it.

hogy megpróbál tenni valamit ez ellen.

In four years,

Négy év alatt

they organized 20,000 residents to collect data,

20 000 lakos segítségével gyűjtöttek adatokat,

map structures and put it together.

feltérképezték a területet, és ebből vontak le következtetéseket.

And the plan was very simple --

A tervük nagyon egyszerű volt,

they only needed four things.

csak négy dolgot akartak elérni:

They wanted clean water,

tiszta vizet, illemhelyeket,

toilets, decent roads

járható utakat,

and, most importantly, not to be evicted.

és a legfontosabb, hogy megakadályozhassák a kilakoltatásukat.

So they presented this with the government of Nairobi.

Ezt ismertették Nairobi önkormányzatával.

And for the first time in history ever,

És a történelem során először

a város beleegyezett.

a city has agreed to do it.

The city of Nairobi, the government of Kenya,

Nairobi önkormányzata és a kenyai kormány

declared Mukuru to be a special planning area,

Mukurut speciális fejlesztési területté nyilvánította,

which means that people could come up with their own plan.

ami azt jelentette, hogy a lakói is részt vehettek a tervezésében.

People could decide to come up with their own norms and standards,

Az emberek tisztázhatták a számukra fontos szempontokat és feltételeket,

because the standards that work for the formal citizens

mivel a hagyományos településrendezési szempontok

do not work in informal settings.

nem működnek ezekben a közösségekben.

So what does that mean, to give us an instance?

Nézzük, mit is jelent ez gyakorlatban.

If these are roads in Mukuru,

Ezek itt az utak Mukuruban.

you can see that there are houses along both sides of the road.

Az út mindkét oldala mentén házak vannak.

Now in order to bring in a city bus,

Ha a helyi buszjáratokat

as per the standards,

hagyományos szempontok alapján akarnánk behozni,

planners would have gone for a luxurious 25-meter-wide road.

a tervezőknek 25 méter széles, kényelmes utat kellett volna építeniük.

Now that would mean displacing [25] percent of the structures --

Így viszont a házak 25%-át le kellett volna bontani –

that's a lot of people.

ez rengeteg ember.

So instead of doing that, we came up with a 12-meter-wide road,

Tehát ehelyett csak 12 méter széles utat terveztünk,

which had the structures intact and brought the city bus

ami érintetlenül hagyta a házakat,

és a buszok is közel teljes értékű szolgáltatást tudtak nyújtani.

without compromising on much services.

In another instance, let's talk about community toilets.

Nézzünk meg egy másik példát is: a nyilvános illemhelyeket.

You know, in high-density areas,

A magas népsűrűségű területeken

where there is no scope for individual toilets,

nincs hely olyan WC-k beépítésére –

like the public toilets that we have here.

mint amilyeneket mi használunk.

So we would go for a male section and a female section.

Így két nyilvános vécét terveztük: egyet a nőknek, egyet a férfiaknak.

But imagine this situation.

De képzeljük el azt a szituációt,

In the morning rush hours to the toilet,

hogy a reggeli rohanás közepette a mosdókban,

when everybody is in intense pressure to relieve themselves,

amikor mindenki egyszerre szeretne könnyíteni magán,

and if you're standing in a queue of 50 people,

50 ember áll a sorban,

and there is a child standing behind an adult,

és egy gyerek áll a felnőttek mögött,

who wins?

vajon ki nyer?

Children end up squatting outside.

A gyerekeknek végül a szabadban kell elvégezniük a dolgukat.

And that's why women decided

Pont ezért döntötték el a nők,

to come up with a separate squatting area for children.

hogy külön mosdót terveznek a gyerekeknek.

Now, who could have thought of something like that?

Ki másnak juthatott volna eszébe ilyen jó ötlet?

The idea here is that when poor people choose,

A lényeg, hogy a szegények jobb döntéseket hoznak, mint mi,

they choose better.

ha engedjük nekik.

They choose what works for them.

A saját igényeikhez mérten választanak.

So choice is everything.

Tehát a választás szabadsága a lényeg.

And power decides choice.

Viszont a hatalom szabja meg, ki dönthet.

And we need those in power --

Tehát arra van szükség, hogy a döntéshozók –

politicians, leaders, governments,

politikusok, vezetők, önkormányzatok,

architects, planners, institutions, researchers --

építészek, tervezők, intézetek és kutatók –

and all of us in our everyday lives to respect choices.

és mi mind tiszteljük mások döntési szabadságát.

Instead of choosing what is right for people, for the poor,

Ahelyett, hogy eldöntenénk, mi a jó másoknak vagy a szegényeknek,

let's acknowledge and empower their choices.

fogadjuk el a döntéseiket, biztassuk őket önálló döntésre.

And that is how we can build

Hiszen úgy tudunk a jövőben jobb városokat építeni,

better and inclusive cities for tomorrow,

amelyek mindenki igényeit kielégítik,

completing the imagery of cities

ha úgy alakítjuk a városképet,

built by the choices of its own people.

hogy figyelembe vesszük az ott élők döntéseit.

Thank you.

Köszönöm.

(Applause)

(Taps)