How isolation fuels opioid addiction | Rachel Wurzman

Fordító: Orsolya Boronyai Lektor: Péter Pallós

What does it mean to be normal?

Mit jelent normálisnak lenni?

And what does it mean to be sick?

És mit jelent betegnek lenni?

I've asked myself this question from the time I was about seven,

Hétéves korom óta teszem fel ezt a kérdést magamnak,

when I was diagnosed with Tourette syndrome.

amikor is Tourette-szindrómával diagnosztizáltak.

Tourette's is a neurological disorder

Ez idegrendszeri rendellenesség,

characterized by stereotyped movements I perform against my will, called tics.

visszatérő akaratlan mozgásokkal, ún. ticekkel.

Now, tics are technically involuntary,

A ticek szaknyelven akaratlanok,

in the sense that they occur without any conscious attention

mivel részemről mindennemű tudatos figyelem

or intention on my part.

vagy szándék nélkül jelennek meg.

But there's a funny thing about how I experience tics.

Van azonban valami furcsa abban, ahogy én élem meg a ticeket.

They feel more unvoluntary than involuntary,

Inkább tűnnek akaratellenesnek, mintsem akaratlannak,

because I still feel like it's me moving my shoulder,

mert úgy érzem: én magam mozgatom a vállamat,

not some external force.

nem valamiféle külső erő.

Also, I get this uncomfortable sensation, called premonitory urge,

Aztán itt ez a kellemetlen érzet, az előzetes késztetés,

right before tics happen,

közvetlenül a ticet megelőzően,

and particularly when I'm trying to resist them.

különösen, ha megpróbálok ellenállni.

Now, I imagine most of you out there understand what I'm saying,

Úgy gondolom, legtöbbjük érti, miről beszélek,

but unless you have Tourette's, you probably think you can't relate.

de ha nincs Tourette-jük, úgy hiszik, nem igazán tudnak kapcsolódni.

But I bet you can.

Lefogadom, hogy mégis tudnak.

So, let's try a little experiment here and see if I can give you

Végezzünk egy kísérletet, és nézzük meg, hátha adhatok némi ízelítőt,

a taste of what my experience feels like.

mit élek át.

Alright, ready?

Készen állnak?

Don't blink.

Ne pislogjanak.

No, really, don't blink.

Komolyan, ne pislogjanak.

And besides dry eyes, what do you feel?

A szemszárazságon kívül mit éreznek még?

Phantom pressure?

Beképzelt nyomást?

Eyelids tingling?

Szemhéjviszketést?

A need?

Hiányt?

Are you holding your breath?

Visszatartják a lélegzetüket?

(Laughter)

(Nevetés)

Aha.

Aha.

(Laughter)

(Nevetés)

That's approximately what my tics feels like.

Körülbelül ilyen érzés a tic is.

Now, tics and blinking, neurologically speaking, are not the same,

A tic és a pislogás persze neurológiai szempontból nem ugyanaz,

but my point is that you don't have to have Tourette's

ezzel csak azt akartam bemutatni, hogy nem kell Tourette-szindróma ahhoz,

to be able to relate to my experience of my premonitory urges,

hogy érzékelhessék, mit élek át én az előzetes késztetések alkalmával,

because your brain can give you similar experiences and feelings.

mert az agyuk így is tud hasonló érzéseket és élményeket létrehozni.

So, let's shift the conversation from what it means to be normal versus sick

Akkor térjünk át a mit jelent normálisnak vagy betegnek lenni kérdéséről

to what it means that a majority of us are both normal and sick.

arra, mit jelent az, hogy többségünk egyszerre normális és beteg.

Because in the final analysis, we're all humans

Mert végső soron mind emberi lények vagyunk,

whose brains provide for a spectrum of experiences.

és az agyunk élmények széles spektrumával lep meg minket.

And everything on that spectrum of human experiences

Az emberi tapasztalatok ezen spektrumán végső soron minden élményt

is ultimately produced by brain systems

agyi rendszerek hoznak létre,

that assume a spectrum of different states.

ez pedig a különböző agyi állapotok spektrumát feltételezi.

So again, what does it mean to be normal,

Mit jelent tehát normálisnak,

and what does it mean to be sick,

és mit jelent betegnek lenni,

when sickness exists on the extreme end of a spectrum of normal?

ha a betegség a normális spektrum legvégén található?

As both a researcher who studies differences in how individuals' brains

Az emberi agy huzalozása és újrahuzalozása során tapasztalt egyedi különbségeket

wire and rewire themselves,

vizsgáló kutatóként

and as a Touretter with other related diagnoses,

és más kapcsolódó diagnózisokkal is bíró Tourette-esként,

I have long been fascinated by failures of self-regulation

régóta izgatnak az impulzív s a kényszeres viselkedési spektrumon belüli

on the impulsive and compulsive behavioral spectrums.

önszabályozás hiányosságai.

Because so much of my own experience of my own body

Mert oly sok saját testi

és viselkedésbeli élményem

and my own behavior

has existed all over that map.

van már ezen a spektrumon.

So with the spotlight on the opioid crisis,

Fókuszban az opioid válsággal,

I've really found myself wondering lately:

mostanában azon morfondíroztam:

Where on the spectrum of unvoluntary behavior

Az akaratunk ellenére tanúsított viselkedések spektrumán

do we put something like abusing opioid painkillers or heroin?

hová esik az opioid fájdalomcsillapítókkal vagy a heroinnal való visszaélés?

By now, we all know that the opioid crisis and epidemic is out of control.

Mostanra már tudjuk, hogy az opioidválság és -járvány kicsúszott a kezünkből.

Ninety-one people die every day in this country from overdose.

Országunkban naponta 91 ember hal meg túladagolásban.

And between 2002 and 2015,

2002 és 2015 között

the number of deaths from heroin increased by a factor of six.

a herointúladagolás miatti halálesetek száma meghatszorozódott.

And something about the way that we treat addiction isn't working,

Valami nem jól működik abban, ahogy a függőségeket kezeljük,

at least not for everyone.

legalábbis nem mindenki számára.

It is a fact that people suffering from addiction

Tény, hogy a függőségben szenvedőknek

have lost free will

elveszett a szabad akarata,

when it comes to their behavior around drugs, alcohol, food

ami a droggal, alkohollal, étellel,

vagy a jutalmazó rendszert serkentő más dolgokkal való viselkedésüket illeti.

or other reward-system stimulating behaviors.

That addiction is a brain-based disease state

A függőség agyi alapú kóros állapot,

is a medical, neurobiological reality.

ez az orvosi, neurobiológiai valóság.

But how we relate to that disease --

De hogy miként viszonyulunk e betegséghez,

indeed, how we relate to the concept of disease when it comes to addiction --

pontosabban a betegség fogalmához a függőség esetében,

makes an enormous difference for how we treat people with addictions.

alapvetően az határozza meg a függőségben szenvedők kezelését.

So, we tend to think of pretty much everything we do as entirely voluntary.

Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy mindent saját elhatározásból teszünk.

But it turns out that the brain's default state

De kiderült, hogy az agy alapértelmezett állapota

is really more like a car idling in drive than a car in park.

jobban hasonlít egy alapjáraton pöfögő, mintsem egy álló autóra.

Some of what we think we choose to do

Sokszor, mikor azt hisszük, szabad választásból teszünk valamit,

is actually things that we have become programmed to do

valójában egy program fut le bennünk,

when the brakes are released.

amint kiengedjük a féket.

Have you ever joked that your brain was running on autopilot?

Viccelődtek már azon, hogy az agyuk robotpilóta üzemmódban van?

Guess what?

Tudják, mit?

It probably was.

Valószínűleg úgy is volt.

OK?

Ugye?

And the brain's autopilot is in a structure called the striatum.

A robotpilóta üzemmód helye az agyban az ún. striátumban található.

So the striatum detects emotional and sensory motor conditions

A striátum észleli az érzelmi és érzékelő motorikus körülményeket,

and it knows to trigger whatever behavior you have done most often

visszaemlékszik rájuk, és elindítja azt a cselekvéssort,

in the past under those same conditions.

amit a múltban hasonló körülmények között a leggyakrabban csináltunk.

Do you know why I became a neuroscientist?

Tudják, miért lettem idegtudós?

Because I wanted to learn what made me tick.

Mert meg akartam tudni, mitől ticelek.

(Laughter)

(Nevetés)

Thank you, thank you.

Köszönöm, köszönöm.

(Laughter)

(Nevetés)

I've been wanting to use that one in front of an audience for years.

Már évek óta szerettem volna ezt a poént közönség előtt ellőni.

(Applause)

(Taps)

So in graduate school, I studied genetic factors

Az egyetemen tanulmányoztam a genetikai tényezőket,

that orchestrate wiring to the striatum during development.

melyek a striátumnak a fejlődés során bekövetkező huzalozását vezénylik.

And yes, that is my former license plate.

Igen, ez volt korábban a rendszámtáblám.

(Nevetés)

(Laughter)

And for the record, I don't recommend

Csak úgy mellékesen, senkinek nem ajánlom,

any PhD student get a license plate with their thesis topic printed on it,

hogy a szakdolgozata témáját kiírja a rendszámtáblájára,

unless they're prepared for their experiments not to work

kivéve, ha felkészült rá, hogy kísérletei a következő két évben

for the next two years.

nem fognak működni.

(Laughter)

(Nevetés)

I eventually did figure it out.

Azért végül sikerrel jártam.

So, my experiments were exploring how miswiring in the striatum

A kísérleteimmel azt kutattam, mi a kapcsolat a striátum hibás huzalozása

relates to compulsive behaviors.

és a kényszeres magatartásformák között,

Meaning, behaviors that are coerced

melyek utóbbiak kellemetlen

by uncomfortable urges you can't consciously resist.

és tudatosan ellenállhatatlan késztetések hatására jönnek létre.

So I was really excited when my mice developed

Úgyhogy nagy izgalomba jöttem, mikor a kísérleti egereim

this compulsive behavior,

végre kényszeres cselekvést mutattak:

where they were rubbing their faces and they couldn't seem to stop,

dörzsölték az arcukat, és akkor sem bírták abbahagyni,

even when they were wounding themselves.

amikor már kisebesedtek.

OK, excited is the wrong word,

Lehet, hogy az izgatottság nem a legjobb kifejezés,

I actually felt terrible for them.

igazából szörnyen éreztem magam miattuk.

I thought that they had tics, evidence of striatal miswiring.

Azt hittem, ticjeik vannak, ami igazolja a striátum hibás beidegzését.

And they were compulsive,

És bár kényszeresen cselekedtek,

but it turned out, on further testing,

de a további teszteknél kiderült,

that these mice showed an aversion to interacting

hogy azért csinálják, mert irtóztak attól, hogy más, idegen egerekkel

and getting to know other unfamiliar mice.

kerüljenek kapcsolatba és ismerkedjenek.

Which was unusual, it was unexpected.

Ez szokatlan volt és váratlan is.

The results implied that the striatum,

Az eredmények azt mutatták, hogy a striátum,

which, for sure, is involved in compulsive-spectrum disorders,

amelynek szerepe köztudott a kényszeres viselkedészavarokban,

is also involved in human social connection and our ability to --

ugyancsak érintett az emberi szociális kapcsolatokban,

not human social connection, but our ability to connect.

és meghatározza kapcsolatteremtési képességüket is.

So I delved deeper,

Úgyhogy mélyebbre ástam,

into a field called social neuroscience.

az ún. szociális idegtudomány mezejére.

And that is a newer, interdisciplinary field,

Ez viszonylag új, komplex tudományterület,

and there I found reports that linked the striatum

és itt olyan jelentéseket találtam,

amelyek a striátumot összekapcsolják

not just to social anomalies in mice,

nemcsak az állati, de az emberi viselkedési anomáliáikkal is.

but also in people.

As it turns out, the social neurochemistry in the striatum

Ezekből kiderült, a striátum szociális neurokémiáját

is linked to things you've probably already heard of.

olyan dolgok határozzák meg, amelyekről nyilván mind hallottak már:

Like oxytocin,

pl. az oxitocin,

which is that hormone that makes cuddling feel all warm and fuzzy.

a hormon, amitől az ölelés olyan finom meleg és borzongató lesz.

But it also implicates signaling at opioid receptors.

De a striátum felel az opioid receptorok felé történő jeladásért is.

There are naturally occurring opioids in your brain

Az agyban vannak természetes előfordulású opioidok,

that are deeply linked to social processes.

melyek szoros kapcsolatban állnak a szociális folyamatokkal.

Experiments with naloxone, which blocks opioid receptors,

Az opioid receptorokra blokkoló hatású naloxonnal végzett kísérletek megmutatták,

show us just how essential this opioid-receptor signaling is

mennyire meghatározó e receptorok jelátviteli funkciója

to social interaction.

a társas együttműködésben.

When people are given naloxone -- it's an ingredient in Narcan,

Ha valakinek naloxont adnak, a Narcan hatóanyagát,

that reverses opioid overdoses to save lives.

az életet mentve visszafordítja az opioid-túladagolást.

But when it's given to healthy people,

Ha azonban egészséges embereknek adják be,

it actually interfered with their ability to feel connected

az megzavarja a kötődési képességüket

to people they already knew and cared about.

az általuk ismert és szeretett emberekhez.

So, something about not having opioid-receptor binding

Ha tehát gond van az opioid receptorok megkötőképességével,

makes it difficult for us to feel the rewards of social interaction.

az megnehezíti, hogy érezhessük a társas érintkezés jutalmazó hatását.

Now, for the interest of time,

Mivel rövid az időnk,

I've necessarily gotten rid of some of the scientific details,

szükségszerűen átugrok néhány tudományos részletet,

but briefly, here's where we're at.

de röviden a következőkre jutottunk:

The effects of social disconnection through opioid receptors,

Az opioid receptorok révén a társas kapcsolatok hiányának hatása,

the effects of addictive drugs

az addiktív drogok hatása,

and the effects of abnormal neurotransmission

és az idegsejtek közti abnormális jelátvitel hatása

on involuntary movements and compulsive behaviors

az akaratlan mozgásokra és a kényszeres magatartásformákra

all converge in the striatum.

mind a striátumban fut össze.

And the striatum and opioid signaling in it

A striátum és a benne zajló opioid jelátvitel pedig

has been deeply linked with loneliness.

szoros kapcsolatban áll a magánnyal.

When we don't have enough signaling at opioid receptors,

Ha opioid receptoraink nem kapnak elég jelet,

we can feel alone in a room full of people we care about and love, who love us.

egyedül érezzük magunkat akár egy szobányi szerető, gondoskodó ember társaságában is.

Social neuroscientists, like Dr. Cacioppo at the University of Chicago,

Szociális idegtudósok, pl. dr. Cacioppo a University of Chicagóról,

have discovered that loneliness is very dangerous.

kimutatták, hogy a magány nagyon veszélyes,

And it predisposes people

és hajlamossá teszi az embert

to entire spectrums of physical and mental illnesses.

testi és szellemi betegségek teljes spektrumára.

Think of it like this: when you're at your hungriest,

Próbálják így elképzelni: amikor farkaséhesek,

pretty much any food tastes amazing, right?

szinte bármilyen ételnek csodálatos íze van, nem?

So similarly, loneliness creates a hunger in the brain

A magány hasonló éhséget hoz létre az agyban,

which neurochemically hypersensitizes our reward system.

ettől pedig neurokémiailag a jutalmazási rendszer túlérzékennyé válik.

And social isolation acts through receptors

A társas elszigetelődés a receptorokon keresztül hat,

for these naturally occurring opioids and other social neurotransmitters

mivel az agyban egyébként meglévő opioidok és más kapcsolati jelátvivők

to leave the striatum in a state

olyan állapotban hagyják a striátumot,

where its response to things that signal reward and pleasure

hogy a működése a jutalmat és élvezetet jelző dolgokra

is completely, completely over the top.

teljesen, de teljesen túlpörög.

And in this state of hypersensitivity,

Ebben a túlérzékeny állapotban

our brains signal deep dissatisfaction.

az agyunk mély kielégületlenséget jelez.

We become restless, irritable and impulsive.

Nyughatatlanná, ingerlékennyé és lobbanékonnyá válunk.

And that's pretty much when I want you to keep the bowl of Halloween chocolate

Olyan ez, mint amikor azt akarom, hogy ne adjatok senkinek

entirely across the room for me, because I will eat it all.

a halloweeni csokis tálból, mert én eszem meg majd mindet.

I will.

És meg is eszem.

And that brings up another thing that makes social disconnection

Ezzel új szempont jön be a képbe:

miért olyan veszélyes a társas elszigeteltség.

so dangerous.

If we don't have the ability to connect socially,

Ha képtelenek vagyunk a társas kapcsolatteremtésre,

we are so ravenous for our social neurochemistry to be rebalanced,

szociális neurokémiánk oly kiéhezetten vágyik majd az egyensúly helyreállítására,

we're likely to seek relief from anywhere.

hogy bármire ráharapunk, ami ezt kínálja.

And if that anywhere is opioid painkillers or heroin,

És ha az a bármi történetesen valami opioid fájdalomcsillapító vagy a heroin,

it is going to be a heat-seeking missile for our social reward system.

ezek hőkereső rakétaként viselkednek agyunk szociális jutalmazási rendszerében.

Is it any wonder people in today's world are becoming addicted so easily?

Csoda hát, hogy az emberek a mai világban oly könnyen függővé válnak?

Social isolation --

A társas elszigeteltség,

excuse me --

elnézést,

contributes to relapse.

a visszaesésnek is kedvez.

Studies have shown that people who tend to avoid relapse

Tanulmányok mutatták, hogy azoknak sikerül a visszaesést elkerülni,

tend to be people who have broad, reciprocal social relationships

akiknek kiterjedt, viszonosságon alapuló társas kapcsolatuk van,

where they can be of service to each other,

ahol kölcsönösen támogathatják egymást,

where they can be helpful.

ahol hasznosak lehetnek.

Being of service lets people connect.

Egymás segítése módot ad a kapcsolatteremtésre.

So --

Tehát,

if we don't have the ability to authentically connect,

ha mi magunk nem tudunk hitelesen kapcsolódni,

our society increasingly lacks this ability to authentically connect

társadalmunk is egyre jobban nélkülözi a hiteles kapcsolódás képességét,

and experience things that are transcendent and beyond ourselves.

emiatt egyre több transzcendens vagy rajtunk kívül álló eredetű élményünk lesz.

We used to get this transcendence

Valaha ezt a transzcendencia-élményt

from a feeling of belonging to our families and our communities.

a családhoz, a közösséghez tartozásunk érzése nyújtotta.

But everywhere, communities are changing.

De a közösségek ma mindenütt változásban vannak.

And social and economic disintegration is making this harder and harder.

A társadalmi és gazdasági szétesés ezt egyre nehezebbé teszi.

I'm not the only person to point out

Nem én vagyok az egyetlen, aki rámutat,

that the areas in the country most economically hard hit,

hogy az ország gazdaságilag legkeményebben sújtott részei,

where people feel most desolate about their life's meaning,

ahol a leglehangoltabbak életük célját illetően,

are also the places

egyben azok a helyek is,

where there have been communities most ravaged by opioids.

ahol az opioidok leginkább tönkretették a közösségeket.

Social isolation acts through the brain's reward system

A társadalmi elszigeteltség megjelenik az agy jutalmazási rendszerében,

to make this state of affairs literally painful.

és szó szerint fájdalmassá teszi ezt az állapotot.

So perhaps it's this pain, this loneliness,

Talán épp ez a fájdalom, ez a magányosság,

this despondence

ez a reményvesztettség

that's driving so many of us to connect with whatever we can.

késztet oly sokunkat arra, hogy valamihez kapcsolódjunk, bármi legyen is az.

Like food.

Akár étel.

Like handheld electronics.

Akár elektromos kütyük.

And for too many people, to drugs like heroin and fentanyl.

Túlságosan is sokaknál pedig a drogok, mint a heroin vagy a fentanil.

I know someone who overdosed, who was revived by Narcan,

Láttam már túladagolt embert, akit Narcannal újraélesztettek,

and she was mostly angry that she wasn't simply allowed to die.

és iszonyú dühös volt, mert nem engedték meghalni.

Imagine for a second how that feels, that state of hopelessness, OK?

Képzeljék csak el, milyen érzés lehet az ilyen fokú reményvesztettség. Megvan?

But the striatum is also a source of hope.

A striátum ugyanakkor a remény forrása is.

Because the striatum gives us a clue of how to bring people back.

Mert a striátum a kulcs ahhoz, hogyan találhatunk vissza az emberekhez.

So, remember that the striatum is our autopilot,

Jegyezzék meg tehát, hogy a striátum a mi robotpilótánk,

running our behaviors on habit,

ami a megszokás alapú viselkedéseinket vezérli,

and it's possible to rewire, to reprogram that autopilot,

s ezt a robotpilótát újra lehet huzalozni, és újra lehet programozni,

but it involves neuroplasticity.

és itt jön a képbe a neuroplaszticitás.

So, neuroplasticity is the ability of brains

A neuroplaszticitás az agy képessége arra,

to reprogram themselves,

hogy újraprogramozza saját magát,

and rewire themselves, so we can learn new things.

újrahuzalozza saját magát, hogy új dolgokat tanulhassunk.

And maybe you've heard the classic adage of plasticity:

Talán hallották már a plaszticitásról szóló mondást:

neurons that fire together, wire together.

az együtt tüzelő neuronok összetartanak.

Right?

Megvan?

So we need to practice social connective behaviors

A kényszeres magatartásformák helyett a társas kapcsolódást kell gyakorolnunk,

instead of compulsive behaviors, when we're lonely,

amikor magányosak vagyunk,

when we are cued to remember our drug.

amikor automatikusan a drogunkhoz nyúlnánk.

We need neuronally firing repeated experiences

Neuronjainkat tűzbe hozó, ismétlődő élményekre van szükségünk,

in order for the striatum to undergo that necessary neuroplasticity

hogy a striátumunk átmenjen a szükséges neuroplaszticitáson,

that allows it to take that "go find heroin" autopilot offline.

hogy az automatikus heroinkereső áramkört kiiktathassa.

And what the convergence of social neuroscience, addiction

A szociálneurológia, a függőség

and compulsive-spectrum disorders in the striatum suggests

és a kényszeres zavarok striátum-beli összefutása pedig arra utal,

is that it's not simply enough

hogy nem elég megtanítani a striátumot,

to teach the striatum healthier responses to compulsive urges.

hogy egészségesebb válaszokat adjon a kényszeres késztetésekre.

We need social impulses to replace drug-cued compulsive behaviors,

Társas impulzusok kellenek a kényszeres droghoz nyúlás felváltására,

because we need to rebalance, neurochemically, our social reward system.

mert szociális jutalmazási rendszerünket neurokémiai egyensúlyba kell hoznunk.

And unless that happens,

Amíg ez nem történik meg,

we're going to be left in a state of craving.

a sóvárgás állapotában maradunk.

No matter what besides our drug we repeatedly practice doing.

Mindegy, hogy a drogon kívül mit csinálunk rendszeresen.

I believe that the solution to the opioid crisis

Úgy hiszem, az opioid válság megoldása abban rejlik, hogy felfedezzük,

is to explore how social and psychospiritual interventions

miként használhatjuk a szociális és pszichospirituális beavatkozásokat

can act as neurotechnologies in circuits

olyan technológiai áramkörökként,

that process social and drug-induced rewards.

amelyek a társas és a drog motiválta jutalmazási folyamatokat kezelik.

One possibility is to create and study scalable tools

Az egyik lehetőség mérésre alkalmas eszközök létrehozása és tanulmányozása,

for people to connect with one another

amellyel az emberek kapcsolatba léphetnek egymással

over a mutual interest

valamilyen közös érdeklődés mentén,

in recovery through psychospiritual practices.

és pszichospirituális gyakorlatok által együtt gyógyulhatnak.

And as such, psychospiritual practice could involve anything

Bármi lehet pszichospirituális gyakorlat:

from people getting together as megafans of touring jam bands,

országjáró jam band mega-rajongóinak tartott összejövetel,

or parkour jams, featuring shared experiences of vulnerability

városi vagy terep-akadályverseny, ahol együtt vagyunk törékenységünkben

and personal growth,

és személyes növekedésünkben,

or more conventional things, like recovery yoga meetups,

vagy konvencionálisabb dolgok, mint egy jógacsoport felépülőknek,

or meetings centered around more traditional conceptions

vagy spirituális élmények hagyományosabb felfogásai köré

of spiritual experiences.

szerveződő találkozók.

But whatever it is,

De bármi is legyen az,

it needs to activate

mozgósítania kell

all of the neurotransmitter systems in the striatum

a striátumnak a társas kapcsolatok során szerepet játszó

that are involved in processing social connection.

teljes ingerületátvivő rendszerét.

Nem lehet eléggé hangsúlyozni ebben a közösségi média szerepét.

Social media can't go deep enough for this.

Social media doesn't so much encourage us to share,

A közösségi média nem igazán ösztönöz élmények megosztására,

as it does to compare.

inkább az összehasonlítgatásra.

It's the difference between having superficial small talk with someone

A különbség ugyanaz, mint egy könnyű, felszínes terefere,

and authentic, deeply connected conversation with eye contact.

és egy szemtől szembeni, hiteles, mély beszélgetés között.

And stigma also keeps us separate.

A megbélyegzés ugyancsak elválaszt minket.

There's a lot of evidence that it keeps us sick.

Rengeteg bizonyíték van már arra, mennyire megbetegít.

And stigma often makes it safer for addicts to connect with other addicts.

De a függők számára biztonságosabbá teszi a kapcsolódást más függőkkel.

But recovery groups centered around reestablishing social connections

A társas kapcsolatok helyreállítását célzó felépülő csoportok

could certainly be inclusive of people who are seeking recovery

helyet adhatnának a számos mentális egészségi probléma

for a range of mental health problems.

valamelyikével küszködők számára is.

My point is, when we connect around what's broken,

A lényeg, hogy amikor a lelki töréseink mentén kapcsolódunk,

we connect as human beings.

olyankor emberi lényekként kapcsolódunk.

We heal ourselves from the compulsive self-destruction

Kigyógyítjuk magunkat a kényszeres önpusztításból,

that was our response to the pain of disconnection.

amivel korábban az elválasztottság fájdalmára reagáltunk.

When we think of neuropsychiatric illnesses as a spectrum of phenomenon

Ha az ideggyógyászati betegségekre olyan jelenségspektrumként gondolunk,

that are part of what make us human,

ami része emberi mivoltunknak,

then we remove the otherness of people who struggle with self-destruction.

azzal megszüntetjük az önpusztítással küzdők másságát.

We remove the stigma

Eltüntetjük a stigmát

between doctors and patients and caregivers.

az orvosok, a betegek és a gondozók viszonylatában.

We put the question of what it means to be normal versus sick

Visszahelyezzük a "normális-vagy-beteg" problematikát

back on the spectrum of the human condition.

az emberi állapotok spektrumára.

And it is on that spectrum where we can all connect

Ez az a spektrum, ahol mind kapcsolódni tudunk,

and seek healing together, for all of our struggles with humanness.

és együtt kereshetjük a gyógyulást az ember-létünkből fakadó küzdelmeinkben.

Thank you for letting me share.

Köszönöm, hogy megoszthattam ezt önökkel.

(Applause)

(Taps)