Radioactivity: Expect the unexpected - Steve Weatherall

Radioaktivitás: kivétel a szabály alól - Steve Weatherall

Transcriber: Andrea McDonough Reviewer: Bedirhan Cinar

Fordító: Sándor Nagy Lektor: Laszlo Kereszturi

It is only in the last 100 or so years that human kind has understood

Az emberiség csak az utolsó száz-egynéhány év során ismerte fel,

that the nucleus of the chemical elements is not always fixed.

hogy a kémiai elemek atommagja nem mindig marad változatlan.

It can change spontaneously from one element to another.

Magától átalakulhat egyik elem magjából egy másikéba.

The name for this process is radioactivity.

Ezt az átalakulást hívják radioaktivitásnak.

You probably already know something about the nucleus:

Valószínű, hogy egy-két dolgot már most is tudsz az atommagról:

it's much tinier than the atom,

sokkal kisebb, mint az atom;

it's made of particles called protons and neutrons,

protonnak és neutronnak nevezett részecskékből áll;

there are electrons orbiting around it.

elektronok vannak körülötte.

And though the atoms can share or swap electrons when they bond together,

Bár az atomok kötést létesítve elektront adhatnak át egymásnak,

the nuclei themselves never change.

a magjuk akkor sem változik soha.

Right?

Igaz?

Well, no.

Nos, nem egészen.

Certain nuclei are not stable in that way.

Vannak olyan magok, amelyek nem stabilak.

This means they may change suddenly,

Ez azt jelenti, hogy hirtelen megváltozhatnak,

spontaneously.

csak úgy maguktól.

The radioactive nucleus flings out a small particle

A radioaktív mag kilök egy apró részecskét,

and transforms into another element, just like that.

és csak úgy, átalakul egy másik elem magjává.

For example,

Például,

the carbon nucleus can eject a fast-moving electron

a szénatom magja kibocsáthat egy gyorsan mozgó elektront,

and turn into a nitrogen nucleus.

és átalakulhat egy nitrogénatom magjává.

There are two different particles that can be emitted from radioactive nuclei,

A radioaktív magok leggyakrabban két részecskefélét bocsátanak ki,

but never together.

de egyszerre csak az egyiket.

The very fast electron is known as a beta particle.

A nagyon gyorsan mozgó elektront béta-részecskének hívják.

If you know a little bit about electrons, you may be thinking,

Ha már tudsz egy keveset az elektronról, akkor talán felmerült benned:

"What was the electron doing in the nucleus in the first place?"

"Mit keres egyáltalán az elektron az atommagban?"

The answer is there is a neutron in nucleus

A válasz az, hogy ilyenkor a mag egyik neutronja

spontaneously changed into a proton,

magától átalakul egy protonná,

which stayed behind,

ami visszamarad a magban,

and the electron flew out as a beta particle.

és egy elektronná, ami béta-részecskeként kirepül belőle.

This is not what chemistry has taught us to expect.

Ez nem az, amire a kémiai ismereteid alapján számítottál volna.

The nucleus is supposed to be stable.

Azt tanultad, hogy az atommag stabil.

Neutrons don't change into protons.

A neutronok nem alakulnak át protonná.

Except, sometimes they do!

Kivéve, amikor igen!

The other particle it emits spontaneously

A másik részecskefajta, ami magától kirepülhet

from an unstable nucleus is alpha.

egy instabil magból, az alfa-részecske.

An alpha particle is 8,000 times more massive than beta,

Az alfa-részecske 8000-szer nehezebb, mint a béta,

and it's a bit slower.

és nem annyira gyors.

Alpha is made from two protons and two neutrons.

Az alfa két protonból és két neutronból áll.

If we trap all those alpha particles together,

Ha összegyűjtjük az összes alfa-részecskét,

we get helium gas.

héliumgázt kapunk.

Alpha is a helium nucleus.

Az alfa a hélium atommagja.

Like the beta particle, you would not have expected

A bétához hasonlóan meglepetés ez is: nem vártad volna,

a heavier nucleus to throw out helium.

hogy egy nehezebb mag héliummagot lökjön ki magából.

But again, it happens,

És lám, mégis ez történik,

and the nucleus becomes a new element.

miközben a mag egy másik elem magjává alakul.

So, is radioactivity useful or just dangerous?

Van valami haszna a radioaktivitásnak, vagy csak veszélyt jelent?

Wherever you are sitting,

Ha bemész egy középületbe,

it is quite likely that there is a device nearby

nagyon valószínű, hogy lesz egy készülék a közelben,

which contains a source of alpha particles:

amely alfa-sugárzó anyagot tartalmaz:

a smoke detector.

füstdetektor a neve.

The source is radioactive Americium.

A készülék radioaktív ameríciumot tartalmaz.

You are totally safe from these alpha particles,

A keletkező alfa-részecskéktől nem kell tartanod,

which cannot travel more than a few centimeters in air.

mert legfeljebb pár centimétert képesek megtenni a levegőben.

Beta particles penetrate much farther

A béta-részecskék sokkal messzebb képesek repülni,

through materials than alpha can.

még a levegőnél sűrűbb anyagokban is.

Radioactive atoms are used in medicine as traces,

A radioaktív atomokat nyomjelzőként használják az orvosok,

to show where chemicals travel in the patient.

hogy lássák, merre mennek a kémiai anyagok a betegben.

Beta particles are emitted and have enough energy

A kibocsátott béta-részecskéknek elég nagy az energiájuk ahhoz,

to emerge from the body and be detected.

hogy a páciens testéből kijussanak, és detektálni lehessen őket.

There is a third type of nuclear radiation:

Gyakori egy harmadik fajta magsugárzás is:

gamma, which is not a particle at all.

a gamma, de ez nem részecskékből áll.

It is an electromagnetic wave,

A gamma elektromágneses sugárzás,

like microwaves, or light,

akárcsak a mikrohullám vagy a fény,

but it is actually 1,000 times more energentic than visible light.

csak sok 1000-szer akkora az energiája, mint a látható fénynek.

Gamma rays may pass right through your body.

A gamma-sugarak át tudnak hatolni a testeden is.

Gamma is used to zap the bacteria in fruit to increase its shelf life,

A gamma-sugárzás megöli a bacikat, ezért a besugárzott gyümölcsöt tovább lehet tárolni;

or in radiotherapy to kill cancer cells.

a sugárgyógyászatban gammával ölik meg a rákos sejteket is.

Radioactive substances get hot,

A radioaktív anyagokban hő fejlődik,

and this heat can be used to generate power.

amit energiatermelésre lehet fordítani.

This heat has been brought to you since space probes,

Ezt a hőt használják fel az űrszondákban,

and, in the past, in pacemakers for hearts.

és régebben ez működtette a beültetett szívritmusszabályzókat is.

The more abruptly nuclear radiation is slowed down,

Minél gyorsabban fékeződik le a magsugárzás,

the more damage it does to the atoms it hits.

annál nagyobb kárt okoz abban az anyagban, amelybe behatol.

This is called ionization.

A besugárzott anyag atomjai ionizálódnak.

Alpha causes the most ionization as it crashes into other atoms

Az alfa ionizál legerősebben, miközben eltalálja az atomokat,

and gamma the least.

és a gamma ionizál legkevésbé.

In humans, the most serious effect of radiation

Az emberben a legsúlyosabb sugárhatás

is the damage that it can cause to our DNA.

a DNS molekulák károsodása.

Although alpha cannot penetrate your skin,

Az alfa ugyan még a bőrünkön sem képes áthatolni,

if you inhale or injest a radioactive nucleus,

de ha belélegzünk vagy megeszünk egy alfa-sugárzó anyagot,

the health consequences can be severe.

súlyos egészségkárosodás lehet az eredménye.

Radioactivity is both useful and deadly,

A radioaktivitás hasznos is és veszélyes is,

but it is all around us as a background to the natural world.

de mindenütt jelen van a háttérben a természet részeként.