I stepped out of grief -- by dancing with fire | Danielle Torley

Transcriber: Leslie Gauthier Reviewer: Camille Martínez

Fordító: Tímea Szász Lektor: Reka Lorinczy

When I was six years old,

Amikor hatéves voltam,

our house caught fire,

a házunk kigyulladt,

and my mother died.

és az édesanyám meghalt.

It was a cold February night in Michigan.

Hideg februári éjszaka volt Michiganben.

Our chimney had recently been fixed,

A kéményünket nemrégiben hozták rendbe,

so we had a warm fire going in the fireplace.

ezért melengető tüzet raktunk a kandallóba.

My younger sister and I were sitting next to our dog

Húgom meg én a kutyánk mellett ültünk,

and coloring with a brand-new box of colored pencils,

és egy vadonatúj doboz színes ceruzával kifestőztünk,

when Mom said it was time for bed.

mikor anya azt mondta: ideje lefeküdni.

We'd planned to go up north that night

Aznap estére északi utat terveztünk,

for a weekend of snowmobiling and sledding,

szánozós hétvégét,

but it was already dark and snowing outside,

de már besötétedett, és havazott odakint,

so we decided to leave the next morning instead.

ezért úgy döntöttünk, inkább másnap reggel indulunk.

We went upstairs, brushed our teeth, climbed into bed,

Felmentünk, fogat mostunk, és bemásztunk az ágyunkba.

my sister's room right next to the stairs,

Húgom szobája a lépcső mellett volt,

and mine at the far end of the hallway.

az enyém pedig a folyosó legvégén.

Our parents tucked us in and kissed us good night

A szüleink betakargattak, jóéjtpuszit adtak,

then left the door open just a crack,

aztán résnyire hagyták az ajtót,

and the hallway light on, as it always was.

a folyosó lámpáját pedig égve, ahogy mindig szokták.

In the middle of the night, I woke up sweating,

Az éjszaka közepén izzadtan, összezavarodottan ébredtem,

confused because I couldn't see that hallway light.

mert nem láttam a lámpa fényét.

I started shouting for my parents

Szüleim után kiáltottam,

until finally, I heard words that I'll never forget:

míg végül olyan szavakat hallottam, amelyeket sosem fogok elfelejteni:

"Dave, it's a fire!"

"Dave, tűz van!"

We later found out that our fire from earlier

Utólag megtudtuk, hogy a korábban rakott tűz

had burned through an unrepaired crack in the chimney,

átjutott a kémény javítatlanul maradt repedésén

causing the fireplace doors to explode

ez a kandallóajtók kirobbanásához vezetett,

and fire to just pour into the living room.

és a tűz beözönlött a nappaliba.

I remember my mom running down to my sister's room,

Emlékszem, hogy anyukám átszaladt a húgom szobájába,

frantically searching for her

eszeveszetten kereste őt,

and finally finding her on the floor.

és végül rátalált a földön.

I crawled after her on my hands and knees,

Négykézláb kúsztam utána,

trying not to breathe in the smoke.

közben próbáltam nem belélegezni a füstöt.

I remember standing next to my sister's room,

Emlékszem, hogy ott álltam a húgom szobája mellett,

trying to turn on that hallway light,

és próbáltam felkapcsolni a folyosói lámpát,

but it was already on;

de az már égett,

I just couldn't see it because the smoke was so thick.

csak nem láttam a sűrű füst miatt.

I remember feeling the heat of the fire on my skin

Emlékszem, éreztem a tűz forróságát a bőrömön,

and hearing the sound of it as it climbed up the stairs.

és hallottam a hangját, ahogy gomolygott fel a lépcsőknél.

My dad ran down to my bedroom window as an escape route,

Apám odarohant a hálószobám ablakához menekülési útvonalat keresve,

but it was February, and it was frozen shut.

de február lévén az ablak be volt fagyva.

Eventually, he broke the window and pried it open,

Végül betörte az ablakot, és kifeszítette,

his arms and hands covered in glass and cuts.

a karját és a kezét üvegdarabok és vágások borították.

He lifted my sister and me onto an awning under the window

Kiemelt engem és húgomat az ablak alatti ponyvatetőre,

and told us to shout for help.

és azt mondta, kiabáljunk segítségért.

Not seeing my mom,

Mivel nem látta anyukámat,

he considered going back into the fire to find her,

arra gondolt, hogy visszamegy érte a tűzbe,

but after looking at my sister and me huddled together on that roof

de miután ránk nézett, ahogy összebújtunk a tetőn,

and knowing that neither of them may make it out,

felismerte, hogy talán egyikük sem jut ki,

he stayed with us,

velünk maradt,

calling her name through the window instead.

és inkább anya nevét kiabálta az ablakból.

After a few minutes,

Egy pár perc elteltével,

a man driving down the street saw the smoke and fire,

egy elhaladó autós észrevette a füstöt és a tüzet,

drove onto our lawn,

felhajtott a pázsitunkra,

climbed onto the roof of his car

felmászott az autója tetejére,

and told us to jump into his arms.

és azt mondta: ugorjunk a karjába.

We'd never seen him before,

Sosem láttuk azelőtt,

and even though he saved our lives,

és bár megmentette az életünket,

we never saw him again.

soha többé nem láttuk viszont.

We were brought over to a neighbor's house

Átvittek minket a szomszéd házába,

while Dad continued to wait on the roof for my mom,

míg apa továbbra is várta anyát a tetőn,

reaching his arms and hands through the window

karját kinyújtva

and into the fire,

az ablakon át a tűzbe,

calling her name over and over.

szólongatva újra és újra.

He said later that when the fire department arrived,

Később elmondta, hogy mikor a tűzoltóság odaért,

they carried him down the ladder just as a lower-level window shattered

levitték a létrán, épp akkor,

mikor egy lenti ablak szilánkokra tört, és lángra kapott.

and burst into flames.

It took the fire department longer to find my mom.

A tűzoltók nehezen találták meg anyukámat.

She'd been on the floor of my bedroom the entire time,

Végig a hálószobám padlóján feküdt

pinned down by a dresser that had fallen on her leg.

egy lábára zuhant komód alá szorulva.

We think she went back to look for our dog,

Szerintünk a kutyánkért ment vissza,

but by the time the fire department reached them it was too late.

de mire a tűzoltók megtalálták, már túl késő volt.

She died on the way to the hospital.

Meghalt a kórház fele vezető úton.

Dad was in critical condition,

Apa válságos állapotban volt,

with smoke inhalation and burns and cuts over a third of his body.

füstmérgezés, égések és vágások borították teste egyharmadát.

He spent nearly a month in the hospital,

Közel egy hónapot töltött a kórházban,

unable to attend Mom's funeral

nem tudott részt venni anya temetésén,

and undergoing multiple, excruciating skin graft surgeries.

és többszörös, gyötrelmes bőrátültetésen esett át.

My sister and I stayed with a neighbor across the street,

Húgommal az utca túloldalán lakó szomszédnál maradtunk,

but we would sit in front of their living room window for hours,

de órákig üldögéltünk a nappalijuk ablakánál,

just staring at the remains of our burnt home.

és csak bámultuk leégett otthonunk maradványait.

After a few days, it became evident

Néhány nap múlva nyilvánvalóvá vált,

that we would need to go and stay with some different family friends.

hogy családi barátokhoz kell költözzünk.

The next few years were tough.

Az elkövetkezendő évek kemények voltak.

As a single father of two young girls,

Egyedülálló szülőként,

Dad did his very best to provide for us

apa mindent megtett két kislányáért,

as we all tried to grieve and recover.

miközben mindannyian próbáltunk gyászolni és felépülni.

We began to move on in this new reality.

Új valóságban folytattuk életünk.

Dad bought a new house down the street, without a fireplace,

Apa új, kandalló nélküli házat vett az utcánkban,

and eventually remarried.

és végül újra megnősült.

My sister and I excelled in school.

Húgommal remekeltünk az iskolában.

I was a cheerleader,

Én pompomlány voltam,

and she rode horses and played in the band.

ő pedig lovagolt, és zenekarban játszott.

But nothing could stop the gut-wrenching nightmares that haunted me.

De semmi sem akadályozhatta meg a görcsös rémálmokat, melyek kísértettek.

I would dream of fire,

Tűzről álmodtam,

of being trapped in fire with no escape.

arról, hogy benne rekedtem, és nincs menekvés.

I remember, and even now I can feel,

Emlékszem, és még most is érzem

the sheer panic and the pressure in my chest.

a teljes pánikot és a nyomást a mellkasomban.

Or worse were the dreams where I was outside the fire watching it,

Még rosszabbak voltak az álmok, amikor kintről néztem a tüzet,

trying to save the people inside.

és próbáltam menteni a bent rekedteket.

I'd wake up gasping for breath,

Lélegzet után kapkodva,

tears running down my face and sobbing.

könnyes szemmel, zokogva ébredtem.

When I was 15,

Amikor 15 éves voltam,

a friend of mine and a very talented artist,

egy nagyon tehetséges művész barátom

painted two abstract portraits for me.

két absztrakt portrét festett rólam.

One was done in black and white

Egyik fekete-fehér volt,

and depicted a scared girl cowering in the corner of a room,

és szoba sarkában kuporgó, ijedt lányt ábrázolt,

shadows surrounding her.

árnyékokkal körülvéve.

The other was a bursting rainbow of color;

A másik egy kirobbanó színkavalkád volt:

the girl was in the center of the page,

a lány a lap közepén állt,

arms open and outstretched,

kitárt karokkal,

clearly full of joy and happiness.

telve örömmel és boldogsággal.

He knew my past,

Barátom ismerte a múltamat,

and he knew that I was conflicted and confused,

és tudta, hogy ellentmondásos érzések kavarognak bennem,

but he had also seen my potential

de ugyanakkor lehetőséget látott bennem,

and wanted to show me what he already saw.

és meg akarta ezt mutatni nekem.

After a few years, I realized that these two portraits

Néhány év elteltével rájöttem, hogy a két portré

showed two completely different paths before me:

két teljesen különböző utat mutatott nekem:

a life of fear

félelemmel teli életet,

or the promise and potential for recovery.

vagy a gyógyulás ígéretét és lehetőségét.

I had always been drawn to that brighter, more colorful painting,

Mindig is a világosabb, színesebb festmény vonzott,

but I wasn't quite sure what it meant for me

de nem igazán tudtam, mit jelent számomra,

or how to transform my current mentality into that kind of joy and happiness.

vagy hogyan alakíthatom át jelenlegi mentalitásom örömmé és boldogsággá.

So outwardly, I moved on with life --

Látszólag folytattam az életem,

graduated high school, went to college --

elvégeztem a középiskolát, egyetemre mentem,

while inwardly,

míg legbelül

I continued to bounce between the highest of highs

továbbra is ingáztam a csúcsok

and the lowest of lows,

és mélypontok között,

like a Ping-Pong ball between those two portraits.

mint egy pingponglabda a két portré között.

In 2004, I went backpacking through Central America with a friend.

2004-ben egy barátommal bejártam Közép-Amerikát.

We spent our first week on the island of Roatán,

Az első hetünket Roatán szigetén töltöttük,

off the coast of Honduras.

Honduras partjainál.

After a few days there, my friend and I realized

Egy pár nap elteltével rájöttünk,

that one of our new local friends was a fire dancer.

hogy az egyik új, helyi barátunk tűztáncos.

Neither of us had ever seen fire dancing before,

Egyikünk sem látott még tűztáncot,

so one night, we decided to go see a show.

ezért egyik este úgy döntöttünk, hogy megnézzük a műsort.

We watched, mesmerized,

Megigézve néztük,

as he and two friends lit these props on fire,

ahogy két barátjával meggyújtották,

threw them in the air

a levegőbe röpítették,

and spun them around their bodies.

és körbeforgatták testük körül ezeket a kellékeket.

Their moves were deliberate and controlled,

Mozdulataik megfontoltak és irányítottak voltak,

yet still graceful and flowing to the music.

mégis kecsesek és összhangban a zenével.

I was completely entranced.

Teljesen el voltam bűvölve.

The next day, he offered to teach us how to fire dance, or "spin" --

Másnap felajánlotta, hogy megtanít minket tűztáncolni vagy "pörgetni",

without fire, of course.

természetesen, tűz nélkül.

He showed us the difference between a fire staff,

Megmutatta nekünk a különbséget a kontaktbot -

which is a long piece of wood or aluminum with two Kevlar wicks,

ami egy hosszú fa vagy alumínium darab, két kevlár kanóccal -

and fire poi, which are Kevlar wicks with chains and finger loops.

és a tüzes meteorok között, melyek kevlár kanócok láncokkal és ujjhurkokkal.

After that first time spinning poi,

Miután először pörgettem a meteort,

I knew that this was a hobby that I wanted to continue learning

tudtam, hogy ez olyan hobbi, amelyet még jobban meg akarok tanulni,

in the hopes that maybe one day,

annak reményében, hogy egyszer talán

I might be brave enough to try it with fire.

elég bátor leszek kipróbálni tűzzel.

Now, I can guess what people might be thinking:

Talán erre gondolhatnak az emberek:

How was I not terrified and running in the opposite direction?

Hogyhogy nem rémültem meg, és rohantam az ellenkező irányba?

And honestly, I don't know.

Őszintén, nem tudom.

I think that perhaps being a cheerleader and doing gymnastics and piano

Gyermekkoromban a pompomlánykodás, gimnasztika és zongorázás

while growing up,

olyan tevékenységek voltak,

these activities were very structured and prescribed,

amelyeket kötelezően előírtak.

whereas this type of flow art seemed like a form of meditation

De ez efféle tűztánc flow artnak, egyfajta meditációnak tűnt,

but with a focus on fire,

csak épp a tűz volt a lényege,

this thing that scared me so deeply for my entire life.

melytől egész életemben mélységesen rettegtem.

After that first time practicing,

Az első gyakorlás után

a barátommal összetákoltunk egy házi készítésű, saját meteorkészletet,

my friend and I cobbled together our own sets of homemade poi

using socks, shoelaces and tennis balls.

zoknik, cipőfűzők és teniszlabdák felhasználásával.

We did not light shoelaces and socks on fire,

Nem gyújtottuk meg a cipőfűzőket és a zoknikat,

we just used it for the practice part.

csak gyakorláshoz használtuk őket.

But after returning home to Michigan,

De miután hazatértünk Michiganbe

we decided to buy our own sets of actual fire poi.

úgy döntöttünk, hogy saját, igazi tüzes meteorkészletet veszünk magunknak.

And after a few months,

Néhány hónap elteltével úgy gondoltuk,

we decided that we were ready to light them on fire.

készen állunk arra, hogy meggyújtsuk őket.

We bundled up in cotton layers,

Bevontuk magunkat több réteg pamuttal,

got a fire extinguisher,

szereztünk egy tűzoltókészüléket,

wet a towel for safety,

megnedvesítettünk egy törölközőt,

prepared our fuel,

előkészítettük az üzemanyagot,

gave each other a very energetic pep talk and high five

nagyon erőteljes lelkesítő beszédet tartottunk egymásnak, és lepacsiztunk,

and lit those poi on fire.

aztán meggyújtottuk a meteorokat.

It was terrifying.

Rémisztő volt.

Half of my brain was freaking out

Az egyik felem ki volt borulva,

and thinking, "OK, wait -- maybe we need to think about this.

és azt gondolta: "Oké, várj. Talán át kéne ezt gondolnunk.

We should probably stop."

Valószínűleg abba kellene hagynunk."

The sound of the fire as it whooshed by my head

A tűz, amint elsüvített a fülem mellett,

was incredibly loud

rettenetesen hangos volt,

and brought me right back to my childhood.

és azonnal felidéztette bennem a gyerekkoromat.

But it was also incredibly exhilarating.

De ugyanakkor hihetetlenül felpezsdítő volt.

The other half of my brain, the creative half, was thinking,

A másik, kreatív felem azt gondolta:

"I can't believe it! I'm a fire dancer."

"Nem hiszem el! Tűztáncos vagyok."

For anyone who spins,

Bárki, aki pörget,

there's a level of adrenaline

kap egy kis adrenalinlöketet,

or that rush of fire dancing.

vagy érzi a tűztánc izgalmát.

But as someone whose life had been so greatly impacted by fire,

Mivel életemre olyan nagy hatással volt a tűz,

I also felt an immense sense of empowerment

óriási hatalomérzet töltött el,

at being able to control and manipulate fire.

hogy irányítom és bánok vele.

I made a conscious decision to step out of my grief.

Azt a tudatos döntést hoztam, hogy kilépek a gyászból.

It was not easy.

Nem volt könnyű.

There's a Nirvana lyric that says "I miss the comfort of being sad,"

"Hiányzik a szomorúság kényelme" – szól a Nirvána szövege,

and that was exactly it.

és pontosan ezt éreztem.

I was in control of my sadness.

Irányítottam a szomorúságomat.

I knew what it would bring to me, and I knew what to expect,

Tudtam, mit hoz majd számomra, és tudtam, mire számítsak,

but I also knew deep down that eventually,

de legbelül azt is tudtam, hogy végül kemény munka árán,

I had to do that really hard work of trying to heal from my past.

meg kell próbálnom felépülni a múltamból.

So I kept practicing.

Így hát folytattam a gyakorlást.

I took a plastic grocery bag, cut it into strips,

Vettem egy műanyag bevásárlószatyrot, csíkokra vágtam,

tied it to the ends of those poi

és a meteorok végeihez kötöttem,

and used it to replicate the sound of the fire as it went past my head.

hogy utánozzam vele a tűz hangját amint elhalad a fejem mellett.

And I kept lighting the poi on fire.

És folyamatosan gyújtottam a meteorokat.

At some point, something shifted.

Egy adott ponton valami megváltozott.

My perspective on fire dancing changed

Megváltozott a szemléletem a tűztáncról:

from something that I was apprehensive about

amitől tartottam,

to something that brought me a sort of peace.

megnyugvást hozott számomra.

Without realizing it,

Észre sem vettem,

I had initiated my own form of exposure therapy,

és elkezdtem a saját expozíciós terápiámat,

an actual type of psychotherapy

valódi pszichoterápiát,

where you deliberately expose yourself to things that have caused you trauma

ahol szándékosan olyasminek tesszük ki magunkat, ami traumát okozott nekünk,

or scare you.

vagy megrémített.

I'd exposed myself to fire in this very unique way

Ezen az egyedi módon tűznek tettem ki magam,

and had transformed what it meant to me.

és megváltoztattam a jelentését.

My nightmares slowed down

Rémálmaim ritkábbak lettek,

and now, years later, have stopped almost completely.

és most már, évekkel később, szinte teljesen megszűntek.

I started fire dancing not just for myself but at events and performances.

Nemcsak magamért tűztáncoltam, rendezvényeken, előadásokon is felléptem.

I started a fire troop with friends while living in Dubai,

Tűztáncos csapatot indítottam barátaimmal, míg Dubaiban éltem,

created beautiful art with my sister who became a photographer,

gyönyörű műalkotásokat hoztam létre húgommal, akiből fényképész lett,

taught children how to spin at birthday parties,

gyerekeket tanítottam pörgetésre születésnapi partikon,

performed onstage and at festivals

színpadon és fesztiválokon léptem fel,

and even taught my own children the basics of spinning.

és még a saját gyermekeimnek is megtanítottam a pörgetés alapjait.

Ez korántsem jelenti azt,

And that's not to say

that I don't still have an apprehension to fire in general.

hogy már nem félek a tűztől.

I can practice a move a million times,

Milliószor gyakorolhatok egy mozdulatot,

but then when I try it with fire,

de amikor tűzzel próbálom,

I feel that familiar panic and tightening in my chest.

érzem a már ismert pánikot, és a mellkasom összeszorul.

I'm still apprehensive about living in a two-story house

Még mindig tartok attól, hogy kétszintes házban éljek,

or having a fireplace.

vagy hogy kandallóm legyen.

Every night before I go to sleep,

Minden este, mielőtt aludni mennék,

I clear a path between my kids' bedroom doors,

szabaddá teszem az utat gyerekeim szobáinak ajtaja közt,

our bedroom door

a mi szobánk ajtaja

and all the exit doors,

és minden kijárati ajtó közti utat,

in case we need to leave quickly.

ha netán menekülnünk kellene.

And it's taken me a long time

És hosszú időmbe telt,

to get on board with the idea of closing bedroom doors at night

mire megbarátkoztam a gondolattal, hogy éjszakára becsukjuk az ajtókat,

to slow down a fire,

hogy lelassítsunk egy esetleges tüzet,

because I'd always thought if I closed my kids' bedroom doors,

mert ha becsukom hálószobájuk ajtaját,

I might not be able to hear them like my mom heard me.

akkor talán nem hallom meg őket, ahogy anyukám meghallott engem.

And of course, this is my story.

És természetesen, ez az én történetem.

I can't say that I have the answer

Nem adhatok megoldást annak,

for someone with a different kind of trauma.

aki másfajta traumát élt át.

If the situation had been reversed,

Fordított esetben,

and I'd lost a child in a fire,

ha én veszítettem volna el tűzben a gyerekem,

I'm not sure that fire dancing would be the answer,

nem hiszem, hogy a tűztánc lenne a megoldás,

or if I'd even have the capacity to get near fire again.

vagy hogy valaha is képes lennék újra tűz közelébe merészkedni.

But what I can say from my own experience

De amit a saját tapasztalatom alapján elmondhatok,

is that after experiencing a trauma or hardship,

hogy egy trauma vagy egy megpróbáltatás átélése után

you have a choice between two paths.

két út áll előttünk.

One path will lead you to a life of fear and cowering in the darkness,

Az egyik út félelemmel és sötétséggel teli élethez vezet,

like that black-and-white painting I described earlier.

mint a korábban említett fekete-fehér festmény.

You might move on with life, but at the same time,

Lehet, hogy folytatjuk az életünk,

you're still clinging to that sadness that brings you comfort.

de ragaszkodunk majd a vigaszt nyújtó szomorúsághoz.

The other path, stepping out of grief,

A másik út, a gyászból való kilépés,

will not change or undo anything.

nem változtat meg, és nem hoz helyre semmit.

It will be hard.

Nehéz lesz.

It will always be hard,

És nehéz is marad,

with high mountains and deep, dark valleys.

magas hegyekkel és mély, sötét völgyekkel.

But this path looks forward and moves forward.

De ez az út előre mutat és előre halad.

When I learned to dance with fire,

Amikor megtanultam tűzzel táncolni,

I learned to reconcile the traumatic part of my life

megtanultam összehangolni sérült oldalam az egész életemmel,

with the totality of my life as it was still unfolding.

amelyik még kialakulóban volt.

Fire became more than just trauma

A tűz nem csupán traumát jelentett számomra,

but beauty and art as well,

hanem szépséget és művészetet is,

everything, all at once, just like life,

mindet egyszerre, akárcsak az élet,

flickering and smoldering

ami pislákoló és parázsló,

and burning and dazzling,

ugyanakkor égő és káprázatos,

and somehow, in the middle of it, finding a way to dance ...

és valahol a kettő között, módot találtam, hogy táncoljak:

me.

én.

Thank you.

Köszönöm.